Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Waray Károly

Waraykaroy
Waraykaroy képe

GEOMETRIAI LÉTVERSEK II.

Rovatok: 
Vers

SZÜLETÉSEM HENGERE
Néha gondolkodom
Mi lett volna ha nem kapok
Gömbbé váláshoz
Pergető energiát ….
Anyám méhéből
Kétdimenziós körként születek
Területem első tér – idővel
Kitöltése lett volna tán
Nanométer magas korongocska
Árva vágyakozó
Kör alakú lemezecske
Ám a tér s idő rám rakódva
Létrehozna még egy réteget

Waraykaroy
Waraykaroy képe

GEOMETRIAI LÉTVERSEK I.

Rovatok: 
Vers

SZÜLETÉSEM GÖMBJE
Anyám galaxis méhéből
Esetlen kétdimenziós körként
A tér – idő dimenzióba megszülettem
Vajúdástól perdületet kaptam
Háromdimenziós kis gömbbé váltam
Íme csecsemőként test lettem
A térben és időben
Aztán egyre nőttem
Gömbtestemben emberesedtem
Labdaként dobáltak kézről kézre
Amikor nehezebb lettem

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Jalousie VI.

Rovatok: 
Vers

A szerelem csalódás tüzében
Megsemmisül a szív
Szív alakú hamuképződmény
Lesz a lüktetés helyén

Az erekben ott van még
A maradék érzés
De áramában lassan
Felolvad a hamukín

Szíved szenvedés űr lesz
Vágyakozó remény
Mert hiszi a szerelem vákuuma
Még egyszer visszatérsz

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Jalousie V.

Rovatok: 
Vers

Karomból kitépett pimasz szerelem
Valami ördögi erény szerelem
Nekem misztikus neked múló
Ó lelkemben maradt örök álmodó

Tűnj el belőlem imádni képesség
Te engem szétromboló szenvedély
Semmiért örök szerelemalázat
Egy semmi simogatásét gyalázat

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Jalousie IV.

Rovatok: 
Vers

Olvasd s közben hallgasd ...
https://gramofononline.hu/383138979/jalousie

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Jalousie III.

Rovatok: 
Vers

Szerelem tüzek lobbanása
Úgy félek rám hervad a lángja
Távolléted oxigén hiány
Nélküled hamuvá válok én

Nem vagy mellettem lihegve ver
A folyton téged ölelő szívem
Attól félek szétvet a nagy vágy
Mert a féltékenység már bennem ár

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Jalousie II.

Rovatok: 
Vers

Szerelem tüzek lobbanása
Úgy félek rám hervad a lángja
Távolléted oxigén hiány
Nélküled hamuvá válok én

Nem vagy mellettem lihegve ver
A folyton téged ölelő szívem
Attól félek szétvet a nagy vágy
Mert a féltékenység már bennem ár

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Jalousie I.

Rovatok: 
Vers

Csalódás mint eltévedt varjak
Feketén sűrűsödnek az égen
Tán gyászlepellé egybe olvadnak
Rajta van az őszinteségem

Fekete könnycseppek azok az égen
Ében gyöngyökbe zárt boldogság
Itt hagytál szenvedés egyedüllétben
Mit számít már hogy mit akartál

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Napfelkelte

Rovatok: 
Vers

Szép ez a nap
Az éj tükre kimászott a kútból
A természet mosolya
Csókkal szórja a vidámság
Ébredő tiszta fényét
A levegőben csillog az öröm
A szívemen dobban a gyönyör
Hatalmas szomjas
Zöld szakadékká vált az éj
Ömlik bele az éltető fény
Aranyló napraforgóözön
Terül a boldogság perceire
Kibuggyan a lét szenvedélye

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Pórhalnép

Rovatok: 
Vers

A nagyszájú politikusok
Mint a pelikánok
Ormótlan száj - csőrükkel
Állandóan élelemért csapkodnak
Napi két kilogrammot esznek
Ezzel a győzelmi pálmát viszik
Csőrük majdnem fél méter
Jól befér minden zugba
Fel is mérnek mindent
Aztán kiemelnek nullra
Amíg a vízben halcsillogást látni
Addig fognak folyamatosan falni

Waraykaroy
Waraykaroy képe

A holnap nyoma marad ott

Rovatok: 
Vers

Viasz testünkre nyomjuk egymás pecsétjét
Mint a megbonthatatlan szerelem jelképét
Bárhová lépnünk hordozzuk egymás lenyomatát
Mindig érezzük a másik visszahúzó útját

Ajkad között maradjon meg a vörös Napgömb
Az ablakrésen beszűrődő csalfa fény
S nekem az emlék mintha gyermekkorombon
Két óriási vörös luftballont fújtam volna fel

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Pór és gazdag

Rovatok: 
Vers

A szegény ember sorsa
A földi reménygazdagság
A szegény ember sorsa
Úrnak megtermelni vagyonát

Csakhogy ez az úr nem isteni
Ez az úr a földi kapzsi
Ki hiszi vagyonával
A mennyeit is megszerzi

Gyermekét szerető úr urat farag
A pór földforgató szolgát
Mely a gépezetben csak nyersanyag
Míg az úrfi pompát öröklő hajcsár

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Sivatagi szerelem

Rovatok: 
Vers

Ahogyan magunkba zárjuk
Egymás első tekintetét
Örökké visszük annak emlékét
Visszük az első érintés
Ébresztő varázsszavát
A megízlelt másik nem
Már vágyott csodáját
Tested a forró homoksivatag
Vándorútra térek rajta
Én a szomjadat oltom
Nedvesítve a homokszemek
Vágytól sugárzó tekintetét
S a szerelem forrásaiból

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Szerelem egy csillagért

Rovatok: 
Vers

Kagylóban feküdtél előttem
Egyre felajzottabban feltörtelek
Ott voltál bent szépséges meztelen
Borostyánban káprázva csillogón
Lefejtettem a megkövült gyantát
Ott voltál a rózsaszín test mámorán
Én elterültem kagylód szép mosolyán
Mint fehér márványkádban
Kagylód édes tavában szürcsöltem
A mennyei étkek andalító zamatát

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Ó maradj nyitva

Rovatok: 
Vers

Nyelem a virágok illatát
Tüdőmben virágzik valahány
Mint zümmögő méhek
A virágpor hullámán
Szívemben lelkemben
Úgy terem az édes nektár
Szememmel felfalom
A tavaszi csodás fényt
Számmal a balzsamát
S orrommal az illatát
De jó elnyelni a mámorát
Nincs ennél jobb s szebb
Se természetes
Se mesterséges gyógymód

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Ó végtelen örök álmok

Rovatok: 
Vers

Bársonyos ujjaid között izzik a csipke
Tenyeredben a selymes nyár
Ó forró jéggé keményedik a virág
Szirom ajkak mohó édes aromája
A remegő test mennyei amplitudója
Dúsul az erotika frekvenciája
Őröm illan a testek feszült
Robbanásig telt vágytengeréből
Tombol fergeteges kétpólusú tánc
Ingaóraként himbálódzik
A bikinis világ

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Fogva vagy foghatatlan

Rovatok: 
Vers

Azt hiszed az eltávozott könnyek
A fájdalmadon könnyítenek
Ne hidd mert azok még sokszor
Nagyobb cseppekben visszatérnek

A megtört szíven örök a heg
Az olykor kínokkal felszakad
S a szenvedés hosszan megreked
A sírás visszahozza az igazat

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Engedjük szívünket

Rovatok: 
Vers

Engedjük egyszer magunkat
A szívünkön megpihenni
Hallgatva a lágy suttogó
Altató dobbanását

Engedjük a tüdőnkbe
Beáramolni a természet
Szeretetének lágy harmóniáját
A békesség legyen végre valóság

Az ösztönök kapzsiságát
Engedjük könnyedén szétszállni
Engedjük a szeretetet
Csak a szeretetben elmerülni

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Új adók jönnek

Rovatok: 
Vers

Éljen éljen éljen
A nagy tudomány
Mert sok a tudós
A kormány oldalán
Kell a pénz hát
Adót vetnek
A zsebeknek csipegetnek
Elfolyik szétfolyik
Minden adó s ES-s pénz
Mert a pénzzel
Nem pénzt teremtenek
Hanem pecérkednek
Ne de nincsen gond
A nép félbolond
Bevesz – fogad mindent
A chipsadó is jól bejött

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Itt az idő

Rovatok: 
Vers

Ítélkezni összeültek
A kiszáradt fatörzsek
A szikkadt füvek
És a színevesztett virágok
Az állati csontvázak

Itt az idő ítélkezni
S ítéletet hozni
Bár szikkadtak vagyunk
De még bennünk
A teremtő erő

Döntenünk kell
Vagy mi élünk tovább
Igaz ember nélkül
Vagy emberrel van még
Egy pár évünk

Oldalak