Fogom a végtelenségmély kút
Viaszlágy peremét
Hideg van vacogok mégis imádkozom
Ne áradjon langy melegség
Meglágyul a viaszperem
Én a mélybe zuhanok
S utam lesz végtelen gyötrelem
Segítség segítség ordítok kiabálok
Hiába várok
Csak a segítség visszhangja hull rám

Mondom nektek nyomban elakad a szavam
Meghatódottságom torkomon a bonbon
Végre látom mézet termő nagy változás
Nem kockás kerékpárút épül látomást
Forgatom a bamba fejemet jobbra balra
Túrás alatt áll már a szálka nyalka útpadka
Ágról elröppen éppen egy búbosbanka
Sürgés forgás akkora mintha sztráda épülne

Miért mázsán méred a súlytalan csókokat
Amikor azt a lelked mérlegén kellene
Átérezve átélni mérlegelni
A szerelemet nem lehet
Lapáttal balanszra tenni
Vagy kalodába zárva ráemelni
Az igaz szerelem súlya
Oly hatalmas
Arra mérleg még nem készült
Mert annak egyik serpenyője
Maga a fél világ
A szerelem olyan mint a fény

Telet ne nyáron
A nyarat ne télen
A hideget ne melegben
A meleget ne hidegben
Mindent akkor szeress
Amikor annak az ideje van

Ne gőzt és jeget
Akarj inni
Ne csonttáfagyott húst
Akard enni
Minden a halmazállapotában
Ami rendeltetett

Emberek nézzetek fel az égre
Ahány csillag annyi a szemem
Én mindig figyellek benneteket
A Ti jó utatok az én reményem

Nappal napcsillag vagyok
Az éltető de figyelő szem
A létezés ellentétek nélkül nincs
Ahogyan egypólusú mágnes sem

Rendszerváltás
Minden szívben rejtett remény
Tengernyi vagy csepp előnyökért

Lám ranglétra
Mindig létrejön úr és pór
Így kinek ömlik kinek csöppen

Sohanemlég
Kapzsiság szelleme kitör
Időnként átrendez s elsöpör

Ím körforgás
Kőpiramistól az űrig
Lóhátról magánrepülőig

Mivé lettél szép hazám
Új uraknak kastély világ
Külföldnek munkaerő
Belföldnek cselédség

Kölcsönöknek kamata
Végrehajtók zamata
Fogyó lakosság siralom
Nincs ingyen már sírhalom

Új földesúr számlálgat
Nyája már nagy káprázat
Lojalitás jól fizetett
Ingyen vagyon mézzé lett

Íme eltelt bánat száz év romok között
Ébredj bú eljött az idő összefogni
Szép történelmi múltunkat megtalálni
Magyar várak büszkesége nem sírgödör

Határvonal szétszabdalta magyar szavak
Szóljatok újra egy hangon új napszak jő
Magyar történelem nem lehet síri csend
Nyíljatok meg végre hazáért koporsók

Istenem én jó Uram
Köszönöm a kenyeret
Köszönöm hogy felé nyúlhat
Imával a tíz ujjam

Istenem én jó Uram
Köszönöm a vizet
Köszönöm hogy ajkam
Cseppjeiben aranyat lel

Istenem én jó Uram
Köszönöm a levegőt
Köszönöm hogy megérinti
Belsőm tiszta lelkét

Nézem a csillagfényben vibráló
Két szép szemed ifjú vágyát
Tán soha nem múlik el ez az éj
Szellő simogat kedves kéz

Nyárs illata kereng a langy légben
Szívemben érzem kettőnk szép
Terített nyugalmas nagy asztalát
Kúszik a csend csüng a hajnal

Az ember nem is gondol rá
Egyszer szakadni kell
Nem gondol rá
Mert minden válás nehéz
Ám a sor kiszámíthatatlan
Bizony minden pillanata
Fájdalmasan váratlan
Hamarosan itt a nap
Amikor búcsúzni kell
Maradjon a remény
Hogy nem véglegesen
Ne keress vétséget
Megbántó dolgokat
Az mind megbocsátható

Uram ha a Föld a mi anyánk
Miért ne lehetnénk
Mi a Földdé
Engedd jobban szeretni
Megvédeni átölelni
Hogy anyák is lehessünk
Ne csak a Föld
Tékozló gyermekei
Adj bölcsességet
Megmutatni a környezetvédelem
Igazi visszafordíthatatlan
Teremtő útját
Add át a Földanya türelmét
Engedd átvenni szeretetét

Uram adj örök mosolyt az ajkaknak
A boldogság fényének csillogását
Engedd a reményemet megosztani
Az elesettek méltó megsegítésére

Uram adj örök dalt az ajkaknak
Megénekelni a hit dús szépségét
A létezésért szívszeretet igazságát
A szeretetért dallam lüktetését

Egy programozott fág
Mely a tök DNS szerkezetében
Kicserél egy szekvenciát
Ezzel próbálták megoldani
A világ étkeztetését
Egy tonnás gyorsan növő  
Gigantgéntökök előállításával
Voltak is óriástökök
De a fág mutálódott
S megváltozott az információ
A tök DNS kapott egy új szekvenciát
Az első egy

Volt egy éjszaka elmúlt már
Ha tudnád ma még jobban fáj
Akkor két csillagként összeolvadva
Hullócsillaggá lettünk
S elmerültünk egymás szerelmében
Szellővel falevél szerelmes éj
Miért lettél bennem ilyen mély
A szép után elhagyott lettem én
Forró csókok esti fényben
Most jeges fájdalom lettél
Itt állok a virágos tavaszban

Reménymasnival
Békecsokor
Szeretetforrásokkal
Örömtenger
Múlt emlékekkel
Újévremény
Boldogságot rabló
Félelemmentesség
Az újév útján
Úr kezében biztonság
Nem álmodott
Mindennapi kenyér
Nyugodt éjszakák
A Szentlélek áramlásán
Az Úr csendjében
A társas magány
A Nap fényénél

Íme átlépünk és dönthetünk
Újra felajánlhatjuk lelkünket és tettünket
Az Úrnak Krisztusnak és a Szentléleknek
Imával kezd a reggelt
Hogy az úr mindháromhoz visszavezessen
Bátorítást kérjünk
Egy tiszta újév kezdéséért
Az első szeretetteljes hittel lépésért
Kérjük segítsen levetni
A hitetlenség súlyos terhét