Áll a szobor egymagában
Galamb száll a lovára
Csőrében búzakalász
Isten küldte béke gyanánt

De a szobor meggyalázva
Sötét komor éjszakában
Kitette azt, szegény lélek?
Nem ismer emberséget!

Szent István nézz le rájuk
Mi bűnüket megbocsátjuk
Segít nekünk a Te hited
Magyarjaid így nevelted

Áll a szobor egymagában
Sötét komor éjszakában
Villámlik lenn, jön a felhő
Végítélet egyszer eljő!

Áll a szobor szikla talpon
Szilárdan áll nem homokon
Szent István fenn vigyázza
Magyart senki ne gyalázza!

Kisüt majd a nap reátok
Megszűnik minden átok
Csillog a szobor szíve
Békegalamb száll kezére!

Aki látja, megcsodálja
Ha béke lesz az ember szívben
Megsegít majd az Isten
Ha testvér lesz ember-ember!

Mosonmagyaróvár.2OO9.O8.21.
Lovag Erdős Anna Béke Nagykövet
/Révkomárom-i Szt.István szoboravatás után /