A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers Felragyogott a nap az ég peremén,
Mégis fagyos tél van, hideg tél.
Kemény jégpáncél takarja a tavat,
Hollók kárognak fákon, s alatt.
Szürke fellegek kúsztak az égre,
Eltakarván előlünk a nap fénye.
Felébredt szél zörgeti az ágat,
Alvó medve barlangjában is fázhat.
|
|
Rovatok: Vers Védd meg a könyvet!
Szép magyar anyanyelvünket!
Nem tud így írni más nemzet,
Nem fűti ily heves lelkület.
A könyv szép magyar szó, kincstakaró,
Édesanyád tanította mondanivaló.
Védd a könyvet, kultúránk benne.
Ne engedd szaggatni, lelked elveszne!
|
|
Rovatok: Vers Ha hozzád hajol az est, én ott leszek a fényben, 2026. február 10.
|
|
Rovatok: Vers Drága magyar testvéreim!
Fogjunk össze, amíg lehet!
Ne lázítsa, pusztítsa senki a nemzetet!
Csodáljon minket a világ!
Összefognak ismét a magyarok.
Ez lelküknek, szívüknek erőt adott.
Mert nagy a világban a veszedelem.
Égből, földről, embertől kegyetlen a pusztítás.
|
|
Rovatok: Vers Itt a farsang vége, tél ideje lejár, Más monda is járja,
|
|
Rovatok: Vers Olyan vagy nekem, Olyan vagy nekem,
|
|
Rovatok: Vers Anyuka és Petikéje Kimennek a játszótérre. Az anyuka egy padra ül, Petike játszik egyedül. Két kezében Macikája, Maci körbenéz és kiált,
|
|
Rovatok: Vers Szelídül a tél zord lehelete, Fagyba fúlt ágak ébrednek,
|
|
Rovatok: Vers TMHadd adjak álmot neked, ma éjjel, S míg valahol mesés tündérkertben jársz,
|
|
Rovatok: Vers Felragyogott a nap az ég peremén,
Mégis fagyos tél van, hideg tél.
Kemény jégpáncél takarja a tavat,
Hollók kárognak fákon, s alatt.
Szürke fellegek kúsztak az égre,
Eltakarván előlünk a nap fénye.
Felébredt szél zörgeti az ágat,
Alvó medve barlangjában is fázhat.
|
|
Rovatok: Vers Hozd a fényt magaddal!
Mely szemedbe ragyog,
Hozd a szeretetet,
Melyet szíved nekünk adott.
Vidd a mosolyod!
Hogy lássa az egész világ
Őszinte szíved sugarát!
Hozd a fényt magaddal!
Hisz öröm követ, ha lát!
Huncut mosolyodtól kigyúl a láng,
|
|
Rovatok: Vers Végre felragyogott a nap,
Szórja, teríti sugarát.
Szállnak az égen gágogó vadlibák.
Köszöntik a napot,
Mely végre felragyogott.
Olvad a jég, a hó.
Nincs már a fákon hótakaró.
Azért a természet hálás lesz érte,
Tavasszal kinyílnak a virágok örömünkre.
|
|
Rovatok: Vers Fehér ruhát öltött a néma vidék. Szívem egy parázs a jég peremén.
|
|
Rovatok: Vers Lágy szél simítja a tájat, Ha lépsz, a világ mozdul, Ha néha fáj a múlt súlya,
|
|
Rovatok: Vers Búcsúzom, búcsúzni fáj,
Eltűnt a szeretet, ami várt.
Rohanó életünkben elfogy a szeretet.
Ami megmarad, a hideg tél, s csak a vágy.
Megálljatok, szólnék hangosan!
A fájdalom nem látszik, amit a szív takar.
Szomorú a lélek, elmúlt az élet.
Lassan vonszolod fáradt lépteidet.
|
|
Rovatok: Vers A tavaszt várom,
Mint szomjas szarvas
Hűs forrást keresve.
Úgy vágyik a szívem a kikeletre,
Mint éneklő pacsirta
Énekét, ha zengi,
Itt a tavasz, fennhangon énekli.
Mint a széncinege csicsergi,
Nyitni kék, nyitni.
Úgy vágyok a tavaszi ígéretre,
|
|
Rovatok: Vers Ahol a hajnal lassanként kibomlik, Ahol a szív őrzi a tegnap sebét,
|
|
Rovatok: Vers Csodálkozik pici Ottó,
|
|
Rovatok: Vers Figyelj, nem tolok nagy dumát, csak vagyok egy költő,
|
|
Rovatok: Vers Ha szólhatnék, szívem beszélne, Ha rám nézel, világom teljes,
|
