Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Vers

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mit üzennek a húsvéti szobrok?

Rovatok: 
Vers
Mit üzennek a Húsvéti szobrok?
Húsvéti szigetek szobor óriásai
Múltból nézve,jövőbe mit olvastok ki?
 
Álltok még a parton,mint valakit várva
Távolba űzöttek vigasztalására
Vártok a távozóra,talán visszatér még
Sorsát a jövőbe,nagyon megidézték
 
Kovácsné Lívia

Veled

Rovatok: 
Vers

Veled elmennék a világ végéig,
lelógatnánk beteg lábainkat,
boldogan ölelnélek, csókolnálak,
elfelejtenénk mindazt, ami bánt,
mindazt, ami fáj!
Csak Te és Én,
megszűnne körülöttünk minden,
egymás boldogsága
a fontos nekünk,
más nem!
Már nem vagyunk húszévesek,
életünk nagyrészét már leéltük,
sok mindent átéltünk,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

A szeretet nem ismer határokat

Rovatok: 
Vers

Hermina Buzgó Révész
Szlovákiában

Csenget a postás, levelet ad,
Borítékban egy kis csomag.
Telefontartóval, szív is benne,
Aki küldte, szívből tette.

Csenget a postás, örömet hoz,
Egy régi, jó barát rád gondolt.
Segíteni akar neked,
Gyorsan küldte, szívből a levelet.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Tavaszi szél

Rovatok: 
Vers

(Gombás Ferencnek, unokaöcsémnek, Svájc)

Tavaszi szél öleli a fákat,
Törzset hajlít, töri az ágat.
Viszi magával a virágot,
El akarja nyelni a világot.

A tenger is most hangos,
Vize tajtékozik, habos.
Nem akarja, szelek uralkodjanak felette,
Napsugár ragyog fel, szelet elcsendesítve.

Ritmike
Ritmike képe

Nyári holdfényben

Rovatok: 
Vers
A nyári este holdfénye
belenéz a tó tükrébe,
bámészkodva, álmélkodva,
kerek arca mosolyodva.
 
Végigsimítja a tájat,
hegyeket és apró házat,
elszenderedett a világ,
szép álmot sző minden virág.
 
Mesét suttogott a szellő,
elcsendesedett az erdő,
Cirka
Cirka képe

Korcs

Rovatok: 
Vers

Járta a környéket,
keresett, kutatott,
morgott, ha ránéztek,
vagy hangosan ugatott.
Félt, mert bántották,
ütötték és rúgták,
nem simogatták soha
a gubancos bundát.
Harcolt az ételért,
küzdött az életért,
szenvedett az el sem
követett bűnökért.
Ebben a rideg,
keserű világban,
langyos nappalon,

Kovácsné Lívia

Körülölel a csend

Rovatok: 
Vers

Még várok egy halk, csendes szóra,
egy szívhez szóló, reményt adó szóra,
melytől a gond elszáll,
s a sötét felhő is eltűnik,
mely felettünk a csendre vár,
majd gyorsan továbbáll!
Kitisztul az ég,
és a tavaszi napsugár elhozza
a tiszta, ragyogó fényt,
és a fájó szív megbékél.
Tavaszi virágok illatát hozza

Ritmike
Ritmike képe

Hogyan is felejthetném el?

Rovatok: 
Vers
Emlékszel még arra a napra?
Mikor odaültél mellém a teraszra?
Perzselő nyári szél járta táncát,
nyüzsgő madárraj fújta nászát.
 
Hirtelen zsongott, forgott minden,
annál szebb tán nem is volt éppen,
körülöttünk óriás forgatag,
ezelőtt miért nem láttalak?
 
Ritmike
Ritmike képe

Megbocsájtás

Rovatok: 
Vers
Már sok éve árva lettem,
még fáj, néktek virágot már
csak a sírotokra vittem,
most értetek szól a zsoltár.
 
- Lehajtom fejem.
 
Megsárgult, homályos fotók,
ennyi, mi itt maradt nekem,
és már hiába is sírok,
s hiába nyújtanám kezem.
 
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ha felhő lennék

Rovatok: 
Vers

Ha felhő lennék magas kék égen,
Szállnék, repülnék szabadon, szépen
Bárányfelhőként a nap rám ragyogna,
Úsznék a kék égen rátok mosolyogva.

Ha esőfelhő lennék, sűrű cseppekben esnék,
Isten áldása lennék.
Minden vetést, virágot jól megöntöznék,
Ha rossz kedvem volna, sötét felhő lennék,
Rossz felhő társaimmal összezörrennék.

Cirka
Cirka képe

Tanítók

Rovatok: 
Vers

Hol vannak a gyökereink,
oly messzire nyúlnak,
van számunkra üzenete 
ennek a régmúltnak?

Tanulunk a hibákból,
okos józanságot,
vagy kergetjük továbbra is 
a múló délibábot?

Évszázadok kerekét
meddig forgatjuk,
rongyos az ülepünk,
meddig titkoljuk?

Ritmike
Ritmike képe

Hajnali köd

Rovatok: 
Vers
Hajnali köd szitál,
ereszkedik egyre,
röpke perc invitál,
vele megyek messze.
 
Hasadni látszik már
hajnal kemény burka,
koravén napsugár
ágyába még bújna.
 
Elhagyja a múltat,
s nem sejti a jövőt,
emlékek közt kutat,
siratja az időt.
Ritmike
Ritmike képe

Óda

Rovatok: 
Vers
Lehunyt szemmel megpihenek,
nyomot hagyó évtizedek,
testem vigaszt remélve simul,
szívem zakatol, elmém csitul,
két karom széttárva pihen a
sziklafalon,
gondolatom szállni hagyom, 
szabadon.
 
Ritmust dúdolok a méhhel,
mi épp felettem szállt el.
 
Kovácsné Lívia

Szívemben él

Rovatok: 
Vers

Emlékszel még,
mikor kezem a kezedbe tettem?
Nem szóltál,
némán lehellet finoman megszorítottál!
Emlékszel még?
Ültünk a templomi csendben,
s a jó Isten minket magához ölelt
gyöngéden.
Gyönyörűszép emlék,
mit soha nem felednék.
Én emlékszem még!
Ugye, Te is emlékszel még?
Örökre szívemben él!

2024. április 7.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Húsvéti napfogyatkozás

Rovatok: 
Vers
Kering a Földünk a világ tengerében,
Hold-Föld, Nap körül csillagok özönében.
Egymásra hatnak, vigyáznak,
Isten teremtette egyensúlyban vannak.
 
S jön a Húsvét, ó, Istenem!
Mily napfogyatkozás van az emberen.
Elfogyott a szeretet, nő a gyötrelem,
Cirka
Cirka képe

Öreg betyár

Rovatok: 
Vers

Bandukolt a poros úton,
kalapját szemébe húzta,
ősz haja a vállát verte,
hova tart, maga sem tudta.

Soha nem volt otthona,
mindig az erdőt járta,
talán hazatért volna,
de senki nem várta.

Lassan ment így tétován,
görbe hátát nap perzselte,
ballagott megfáradtan,
rézfokossal a kezébe'.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Lelkünkben nincsenek országhatárok

Rovatok: 
Vers

„Lelkünkben nincsenek országhatárok.”
        (Nagy Magyarország)

Jártam útjaimat, míg tehettem,
Megismerjem elszakított magyarjaim követtem.
Boldog örömmel barátokra leltem,
A szépen mondott magyar szót könnyeztem.

zsuzsa
zsuzsa képe

Álmodtam

Rovatok: 
Vers

Nem voltam más, csak egy fuvallat,
álmokból szőtt röpke pillanat.
Forró nyárban hűvös lehelet,
apró kis virág a föld felett.

Kovácsné Lívia

NEKEM

Rovatok: 
Vers

Nekem Te vagy
a tavaszi szellő, mely arcomat simogatja,
és forró csókot ad ajkamra.
Nekem Te vagy
a tavasz minden virága,
mely illatát ontja,
s a szívemet, lelkemet magához vonzza!
Nekem Te vagy HIT,
hinni benned,
hogy nincs minden veszve!
Nekem Te vagy
a REMÉNY,
és így a holnap is oly sokat igér!
Nekem Te vagy

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Lelkemben szól még a szerenád

Rovatok: 
Vers

Lelkemben szól még a szerenád!
Ifjúságom szép napja,
Szív örömét a dal visszacsalogatja,
Szépen szóló hegedű!
Élet szép, s mégis keserű!

A dal a múltat bizonygatja,
Életem fája azóta szárad.
Virága elhullt már az ifjúságnak,
Gerlepár mégis turbékol a tavasznak.

Oldalak