Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin, főszerkesztő-helyettes

Jelenlegi hely

Vers

Kovácsné Lívia

Lila viola

Rovatok: 
Vers

Lila viola illatozik az ablakom előtt,
viszi az esti szél az illatát messzire,
szívem sóhaja száll vele,
boldog, ha itt vagy ővele!
Lila viola,
szívem hírmondója,
szerelmek tudója,
szívek bolondítója,
lelkem nyugtatója,
mondd el,
hogy szeretem,
ma is őt szeretem.
Lila viola illata elbódít, karodba csábít,

Leslie2016
Leslie2016 képe

Könnyek

Rovatok: 
Vers

Szabad-e sírni kóbor felhők alatt,
hol könnyeket önt az elmúlt pillanat,
hol sóhajt súg fülembe a könnyű szél,
hol a remény is csak reményt remél.

Túlcsordul a szerelemtől öreg szívem,
de nem hallja lelkem már senkisem.
Csak nézem, miként esik szét ez a világ,
Bármit teszek, az csak hiú ostobaság.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Őseid nyomában

Rovatok: 
Vers

Hagyd a világot békében élni,
ne játssz Istent, az nem te vagy.
Sorsod valahol tán meg van írva,
életed egy, és nem kapsz másikat.

Az ember nevet egykor örökül,
kaptad, hogy mindig megbecsüld.
Mi nem az ember névhez méltó,
azt nagy bölcsen kell, hogy elkerüld.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Tépett szerelem

Rovatok: 
Vers

Elmerengtem a tétova múló időben,
a tépett szerelem üszkös roncsain.
Hol buborékba zárt az ostoba élet,
s arcul csapott megint és megint.

Bábuként ringok egy cérnaszálon,
a közönybe hajtom le ősz fejem.
Sivár rommá vált egykor szép világom,
de a szerelmet benne még felismerem.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Majális

Rovatok: 
Vers
Május elseje van, ragyog a napsugara.
Hív a dobszó cintányér találkozóra.
Ide hallik a vidám zeneszó.
Reggel korán, ébresztő, harsogó.
 
Visszhangozza a Báger vize.
Itt van május ünnepe!
Más ez a május, nekem emlékosztó.
Gyermekeknek vidám ünnep, kacagó.
 
Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Táncol szívem (Enikő – szócseppek)

Rovatok: 
Vers

Zöld mezőm most tarka-barka,
velem dúdol, szívem hallja,
pillangó száll jobbra-balra,
cikk-cakk szárnyán fény hímpora.

Egy madár száll ágról-ágra,
dala hírt visz messzi tájra,
éneke szól szívtől-szívig,
rád gondolok déltől-estig.

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Csended vesz körül (Enikő – szócseppek)

Rovatok: 
Vers

Csended vesz körül,
vállamra terített óvó szeretet,
szemembe könnyeket csaló messzi fényed,
egymásba fonódó lélekölelés,

mint mikor itt voltál,
és gyöngédségeddel körülvettél,
és szemembe ragyogást küldtél,
és elakadt a szavad, amikor rám néztél.

Felső Tamás
Felső Tamás képe

Éhező gyermek

Rovatok: 
Vers

Gyomra mélyén tátong néma űr,
mint elhagyott fészek, mi téli ágon ül.

Az éhség egy kín, egy láthatatlan hideg folyó,
lassan marja, emészti őt,
nincs már számára semmi új reményt hozó.

Csontjainak vázán fáradtság lepel,
ahogy mozdulatlan teste
ott a koszos matracon hever.

Szabados Veronika

Orgonák dala

Rovatok: 
Vers

Hófehér orgonák,
jó, hogy kinyíltatok!
A lila orgonákkal,
ugye, meghallgattok?

Csodás orgonáim,
sír most a dalom.
Könnyemmel pengetném,
ha lenne gitárom.

Értetlen a világ,
nem hallja hangom.
Ha hegedű lennék,
sírna a húrom.

Szabados Veronika

Áldásos köszönet

Rovatok: 
Vers

Mindent lehet,
csak ne add fel soha!
Legyen életed
bármilyen mostoha.
Tagadjanak meg
százszor, ezerszer,
de egyet tudj, hogy
soha ne add fel!

Szabados Veronika

Egyedül

Rovatok: 
Vers

Az egyedüllét soha
nem jelenthet magányt.
Tavasszal a madár is
neked zengi dalát!

A Nap is egyedül van,
soha nem magányos.
Ki egyedül ébred,
arra is mosolyog.

Nézd csak a Nap fényét,
rád veti sugarát,
lehet, hogy a réten
csak neked nyílt ma virág.

Kovácsné Lívia

Elmondanám

Rovatok: 
Vers

Lélekölelésemet szelek szárnyán küldöm neked!
Elmondja majd, mily forrón szeretlek!
Elmondanám én is,
de nincs hozzá merszem,
akadály a józan ész,
s a köztünk lévő messzeség!
Egy percre voltál csak enyém,
egy csók, mely a szívemben ma is ég,
de őrzöm, hisz számomra a legszebb emlék,
hisz szeretlek én!

Kovácsné Lívia

Sok éve már

Rovatok: 
Vers

Tudod, így van ez, szívem,
ennyi év után,
és ne nézz rám ily bután,
a kor nyomot hagy rajtunk az évek múltán,
hiába kelünk fel jó korán.
Még jöhetnek szép évek talán,
ha a mindenható így akarja netán,
becsüljük meg, mit az élet nekünk ád,
s az Isten is megáld!
Tudod, így van ez, szívem, ennyi év után,
ne legyints ily kurtán,

Ariamta
Ariamta képe

Álmodott kicsi lány

Rovatok: 
Vers

Még csak álom vagy, nekem pillekönnyű vágy,
mint hajnalban a fény, mint csöndben a világ,
de már a szívemben biztos helyet leltél,
s minden szívdobbanásom csak rólad regél.

Nincs még hangod, de én már hallom a kacajt,
nincs még lépted, de már rengeti a talajt,
arcod titka bennem szép virágot fakaszt,
bár neved még álom, de rám reményt tapaszt.

Ariamta
Ariamta képe

A szavak gyökere

Rovatok: 
Vers

Az erdő csendjén ír a szél,
levél susog, rigó zenél,
egy hang a lombok mélyiből
a vershez halkan szívet ölt.

A fűszálon egy cseppnyi szó,
szirmaiban lágy zeneszó,
minden virágban gondolat,
mit költő lelke hordozhat.

Ariamta
Ariamta képe

Két szív, egy ritmus

Rovatok: 
Vers

Kis kezed tenyerembe simult,
mint a harmatcsepp a levélen,
szememben szemedből ragyogott
a reggel néma csöndje mélyen.

Léptedben ott volt minden, mi hang,
amit a szívem dalolt egykor,
lágy simítás, szeretet-összhang,
édes álmok, ez a gyerekkor.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Akarlak

Rovatok: 
Vers

Baráti áldomás
Büszke kézfogás
Őszinte szeretet
Szívemből ölellek
Selyembe burkollak
Magamnak álmodlak
Könnyeid gyöngysorba
Fűzöm egy csokorba
Szivárvány híd alatt
Éreztem csókodat
Huncut a vén idő
Csak élet temető
Hadd adjak belőle
Szívedért cserébe
Nézek a szemedbe
Elvesztem örökre.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szegeden jártam, mindent csodáltam

Rovatok: 
Vers
Nyílik a sárga rózsa, tulipán.
Csokorban kaptam egy nap hajnalán.
Szeged városában nyílott.
Szívet, lelket boldogított.
 
Emlékeimhez de jó volt visszatérni...
A kertemben a tavaszt köszönteni.
Virágözön, amerre jársz.
Napsugár ragyog le rád.
 
Cirka
Cirka képe

Az én világom

Rovatok: 
Vers

Van egy szép világom,
hatalmas a kertje,
rengeteg a virágom,
ábrándozom benne.

Múltba és jövőbe
repít a képzelet,
hátra és előre,
nem számol éveket.

E kert az én titkom,
falán túl nincs világ,
itt a lelkem nyugszik,
töröl minden hibát.

Rovatok: 
Vers

Fejemben a gondolatok sűrű erdőként nőnek,
miközben lelkem madárként száll,
s nekivág a végtelen mezőnek.

"S a toll? Az örök láz, mely vérrel karcol,
lázadó kézben forradalmat rajzol,
egy sóhajból dal, jajból hit fakad,
így lesz az ember istenek rokona."

Oldalak