Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
Blank Judit
  főszerkesztő-helyettes
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Mezei István

Mezei István
Mezei István képe

Szent László szemével

Rovatok: 
Történelem

 Nem történt csoda, de tizenkilenc éve egy szeptemberi napon megjelent szobor alakjában, bronzba öntve a somogyvári bencés apátságot alapító szent király, I. László alakja. Oldalán kard, egyik kezében pallos, a másikban a templom makettje, és tudjuk, szívében hit és szigorú, betartandó és megtartó törvények. Alakja másfél fejjel emelkedett ki kor-és harcostársai közül, tekintélyt sugároz ma is, és szelleme a mának üzen.

Mezei István
Mezei István képe

Mosolyogj akkor is..

Rovatok: 
Vers

Csak mosolyogj, ha sírnod kéne,
Ha a dalodnak lesz majd vége,
A könnyeknek már nincs értelme.
Ne bánd, mikor vége a nyárnak,

Mezei István
Mezei István képe

Krisna lánya

Rovatok: 
Vers

Libbenve sétált be kietlen utcámba,
A levegő megállt, aludt a Szélkirály,
Felém vezette Istene akarata,
Vagy a véletlenek egy vak Véda nyomán, 

Mezei István
Mezei István képe

Hajléktalan lélekkel

Rovatok: 
Publicisztika

 Ima a magányban

Írta: Mezei István

 

Mezei István
Mezei István képe

Egy lúzer nyári dala

Rovatok: 
Vers

Egy lúzer nyári dala
Öreg gramafnonon

m. i.

Mezei István
Mezei István képe

Profán pünkösdi dallam

Rovatok: 
Vers

A virágkelyhek nevetve nyílnak,
könnyeznek síkos harmaton,
koronát viszek egy öreg sírnak,
tavam tajtékzik fehér habot.

Mezei István
Mezei István képe

Pünkösdi királyság

Rovatok: 
Vers

Szonett

A lét pünkösdi királyai vagyunk
akár hetven évre, vagy három napra,
miénk a dicsőség csálé kalapja,
sokszor buktatóktól lesántul lovunk.

Lazul fogunk, hiába ősz a hajunk,
dalunk zamata szíveket itatja,
sercen a tollunk, és peng lantunk húrja,
csak énekelünk, ha bele is halunk.

Mezei István
Mezei István képe

A vers tétova bátorsága

Rovatok: 
Vers

Sors borzolta hajjal, ősz gondborostával,
az értelem alig lát, csak gyanít, megsejt,
beletörődök, amit az élet kínál,
feszül bennem az atom, fellüktet a sejt.

Mezei István
Mezei István képe

Költő minden magyar

Rovatok: 
Vers

Ha nem káromkodik, költő minden magyar,
prózában beszél, de mégis dalol, szaval,
elméje csillogó, mire is megy vele,
kezéből már régen kiesett az eke,

Mezei István
Mezei István képe

Számolom a megszámlálhatatlant

Rovatok: 
Vers

Hat vagy hét, de lehet, már nyolcmilliárd,
Egymást taposva tör, nyílik életre,
Nyög a Föld, mert kérge vékony, nem szilárd,
Megroppan súlyunktól talán örökre,

Mezei István
Mezei István képe

Anyák napja ezen a tavaszon

Rovatok: 
Publicisztika

Anyák napjára és minden napra

Írta: Mezei István

Térdeimre ereszkedem előttetek!

Mezei István
Mezei István képe

Rejtsetek el orgonák

Rovatok: 
Vers

Mikor köztetek járok, csak susogjatok
gyengéd szeretetet, empátiát felém,
lassan magam sem értem már,  ki is vagyok
e kitárulkozásban, május elején.

Mezei István
Mezei István képe

Lassan elhallgat bennem

Rovatok: 
Vers

 

Ha volt múzsám, már rég eltemettem,
Fájdalom simogat, mint lágy selymem,
Bizonyosság helyett csak sejtelem,
A dallam lassan elhallgat bennem,
Csendesen ölel át a rejtelem.

Sétálok hullámzó, fűtengeren,
Világom bejárom e szép helyen,
Ami véges is végtelen nekem,
Nem töröm fejem okos verseken,
Úgy is megteszik mások helyettem.

Mezei István
Mezei István képe

Ha lehetne..

Rovatok: 
Vers

Ne legyek olyan mogorva öregember,
Kinek minden tétova, keserű napja,
Mint a fénytelen homályos december,
Csak sötét holnapba, éjbe rohanna.
És bánatát ismétli ezerszer.

Mezei István
Mezei István képe

Virág-hétfő

Rovatok: 
Egyéb

Zokognak, rügyeznek bennem az ünnepek,
és a beteg televény már bolondgombát
hasztalan terem, többé nem lehetek
rossz álom túsza, hiába a spórák.
Örökre húsvét gyermeke maradok
a nagyszombati csodát, remélve, várva,
mielőtt még elnyelnek a mérges habok,
kapaszkodok az isteni szalmaszálba.
Nagyhét van bennem és birtokló ünnepek,

Mezei István
Mezei István képe

A harmadik út

Rovatok: 
Publicisztika

Magányos lovasként a magyar makadámon

Mezei István
Mezei István képe

Temetném bánatom

Rovatok: 
Vers

Az áprilisi földbe mélyre elásom
haragom, bánatom, kicsorbult fegyverem,
letisztítom rút, csatakos csatabárdom,
csak béke jöhet tovább az úton velem.

Mezei István
Mezei István képe

E tavasz szerény ünnepén

Rovatok: 
Vers

Virágzó barackfák között sétálok,
óvatlan rigók a mellemre ülnek,
mint a télben elporladt, holt világok,
sárguló könyvek, felszáradó könnycsepp.

Mezei István
Mezei István képe

Csupasz arcok

Rovatok: 
Vers

Csupasz arcok

m. i.

Csupasz arcok vakolatlan jönnek felém,
nem kell már a szó sem.
Túl az életünk és sorsunk szebbik felén,
arcunk vall és a szem.

Hiába a mosoly, az álnok tettetés,
a való kiül rá.
A leplező máz, igyekezet is kevés.
lélek lett sivárrá.

Oldalak