Rovatok: Egyéb Kedves Mindenki! A Posta sunyiban, alattomosan a tegnapi naptól felemelte a postaköltségeket. Most adtuk fel a (A rőzse lángja ) könyveket, az alábbiak lettek a postaköltségek:
|
Rovatok: Vers Sári úgy kezdi a reggelt, Ede már nem kezdő lovász, Eresz alatt madár fészek,
|
Rovatok: Vers Minden nap egy élet, Mondd, a percek kihívására hogyan felelsz,
|
Rovatok: Vers Hol van, hol nincs, ha fényt gyújtasz a szívedben, megyek veled, hogy létezzek, 2023. július 26.
|
Rovatok: Vers Dr. Kassa Ildikó, örök barátnőmnek
(Budapest)
Szép virágcsokorral hozzád mennék,
Mert te ezt igaz szívből megérdemelnéd.
Egy egész vonat virága nem elég!
Meg szeretetem, hálám vinne feléd.
Már lassuló léptekkel megyek hozzád,
Talán hosszú utam még elér.
|
Rovatok: Vers Állok a Madarasi Hargitán Kérdezném a napot, mely sápadtan ragyog
|
Rovatok: Vers anya, apa
|
Rovatok: Irodalom Beszélgetünk. Az öregségről, a barátságról. Ő inkább csak kérdez, szólásra biztat, érdekli a gondolatom, alig szól, de érzem, hogy nagyon figyel rám.
|
Rovatok: Vers Az ingón - forgó Föld felett szállva Csak te látod szememben a barna csillagot
|
Rovatok: Vers Ha már nem nyílik több virág,
|
Rovatok: Vers Vándor vagyok ezen nagy világon Ó, idő, te rút, te csalfa
|
Rovatok: Vers Örömöt zeng most tenéked lelkem Láttam az égen úszni a felhőt
|
Rovatok: Humor Gondosan megfésülte fehér szakállát, leporolta sapkáját, köpenyét és felsóhajtott.
|
Rovatok: Vers Nehéz zsákja hátán Gyűltek ráncai, Hogy tudná letenni,
|
Rovatok: Vers Ha jő az éjszaka, én vágyom arra,
|
Rovatok: Vers Szeretem a lényed,
|
Rovatok: Vers A híd karcsú, nyúlánk, ezüstös teste Vízfodor öleli a híd alatti mélyet,
|
Rovatok: Vers Mindig többszörös a hasonlóság. Festék
|
Rovatok: Olvasásra ajánlom Láttam anyám kezét
fiatalnak, szépnek, Láttam dolgosnak, markosnak, erősnek.
|
Rovatok: Humor Hát, tudjátok gyerekek, hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Ez a kislány nagyon szerette a piros színt, ezért mindig piros ruhában mászkált. Még a melltartócskája, meg a bugyikája is piros volt.
|
Rovatok: Irodalom Csodálkozó kék szemekkel tekintett a világba. Az ő kis világába. Minden érdekelte, ami körülötte élt és zajlott. A bogarak, a lepkék, a virágok, az állatok és persze, a kicsi társai. Úgy ötven kisgyerek. Szőkék, barnák, feketék, és volt köztük egy kis vöröshajú is. Őt Petinek hívták. Mindenki mosolygott, amikor ránézett. Fehér bőrén csak úgy virítottak a vörös szeplők.
|