Magyarerő.hu

Vasárnap volt dél, asztal megterítve,
bennem izgalom, egész testem megfeszítve,
míves szép tálban, gőzölgő húsleves,
külön tálon, főt hús velős csont, zöldséges.

Ez volt szokásba, ahova meghívtak,
míg kint, az eső csapjai megnyíltak,
itt bent kellemes meleg, asztalhoz ültünk, 
a feltálalt ételt, imával köszöntük.

asszonynak lenni nehéz volt hajdanán
párt magadnak akkor nem választhattál
apád döntött, mondta, majd ő megszabja
ki lesz a férjed és gyermeked apja

lehet, mást szerettél és másra vágytál
és a férjed talán jobb lett a vártnál
de szerelem nélkül nem volt boldogság
ellent mondani? nem! kész öngyilkosság

Rövidül a lépésem.
Nincs hová sietnem
Minek kapkodni
Végre nyugalom

Sosem kellett volna 
Nagyokat lépni
Nem lettem nagyobb 
Inkább csak kisebb 

Futottam azt hittem
Magamért dolgozom
Semmire sem vittem
Magamat átkozom

Tűnődöm néha 
Ki nem sietett 
Amolyan léha 
Mégis kerekedett

Gazdaállat lettem 
Umpappa cumpappa 
Hiába védekeztem
Umpappa cumpappa
Gyorsabb volt a fullánk

Tányéromban mindig
Umpappa cumpappa
Csak maradék csontig
Umpappa cumpappa
Rajta egy kis mócsing

Varjú károg károg
Umpappa cumpappa
Vészjósló hang vihog
Umpappa cumpappa
Tikfarvég az asztalon

Hogy tömör legyek 
Csak ebben az évben, PET CT-n 
Kaposvár orvos

Kétszer vérvétel
Négyszer sebészet, egyszer
Háziorvoshoz

Időpontkérés
Szív UV- re, urológus 
S minden elölről
2021. 03. 03. 20:34:21

Hátizsákkötés  
Négy hét után lekerült
Gyönyör változik   

Még két hónap csak
És a bal kezemet jól
Tudom használni

Már megszoktam a 
Billentyű pötyögtetést
Tán nem feledtem

Azt mondják a baj
Az szimmetrikus, van még 
Ép jobb kulcscsontom

Kicsi göndörhajú tündér voltál,
ha csak rád néztem, már mosolyogtál.
Szemedben csillogott a boldogság,
bánatomra te voltál orvosság.

Két apró kezed, hogyha átkarolt,
nyakam köré fonta a tegnapot.
Benned magam láttam, te voltál én,
bárcsak mindezt még újraélhetném.

Történt nem is olyan régen,
sűrű erdő rejtekében,
éldegéltek az állatok,
ki a földön, ki fán lakott.

Különféle népes csapat,
élén bátor vezéralak,
az erdei nagy tanácsba
delegálta őt sok társa.

Egyszer aztán úgy alakult
- hiába volt oly agyafúrt -,
róka sorsa balul ütött,
vadásztól lett gutaütött.

Mókás kicsi állat vagyok,
mondják rólam, nézd, hogy makog!
Téli álmot sosem alszom,
csak pihenek, ezt bevallom.

Fürge lábam, bojtos farkam
nagyon hasznos fákon, parkban.
Makkot, gombát gyűjtögetek ,
s közben éberen figyelek.

Mosolyog rád a reggel,
tavaszi fák sok rüggyel,
barka pamacsa nevet,
hallgasd szívverésemet.

Ahogy adom a csokrot,
egy színes virágbokrot,
köszöntésem nőnapra,
amit írok papírra.

Lányok, anyák, ti kedvesek,
cudar az élet nélkületek,
sosem létezhet, csak veletek,
mindig boldogok legyetek.

ELMÉLKEDÉS 
AZ ISTENI ÚTRÓL 
Ki tudod – e tölteni a gondolataidat Istennel
Ha nem akkor befogadni se tudod 
De ha ki, akkor lépj előre 
Próbáld meg kitölteni a lakhelyedet
Ha nem, akkor maradj egyedül 
Próbálkozz újra és újra, mindaddig
Amig érzed, hogy Isten tölti be a teret 
Ekkor már befogadhatsz valakit 
Ha már Istennel vagy 

Úttalan utakon, mindenhol zárt kapuk,
vajon mögöttük milyen az udvaruk,
csak egy helyre most kíváncsi lennék,
ahova én mindig visszamehetnék.

Ahogy most látna engem a jó Anyám,
de sajnos, ott van az élet túloldalán,
versem tán kulcsa lesz időkapunak,
evvel üzenek apunak, anyunak.