Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Graholy Zoé
  főszerkesztő-helyettes
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Vezércikkek

Rovatok: 
Egyéb

    Ez év november 27-én, harmad ízben került sor az újságíró szervezet által létrehozott „IRODALOM MŰVÉSZE ” elnevezésű, „MAGYAR TULIPÁN" díj” átadására a Máriapócsi Kegytemplom különtermében.

Kovácsné Lívia

Álmatlanul

Rovatok: 
Egyéb

Itt az éjszaka s én

álmatlanul forgolódok az ágyamban,

hiába számolom a báránykákat.

Kint ezer csillag fénye világít,

s az öreg hold is rám kacsint.

A bárányok, négy vagy tizenhat,

elvétettem a számolásukat.

Nyitom az ajtót és csendre intem őket,

ne annyira bégessenek,

mert sosem alszom így el.

Számolom újra a bárányokat,

Kovácsné Lívia

Karácsony

Rovatok: 
Egyéb

Kis karácsony, nagy karácsony,

csengő csilingel fenyő ágon.

Kedves hangja messzire száll,

fenyőfák alatt ajándék vár.

Szépen becsomagolva,

sorakoznak sorba

és ha csilingel a kicsi csengő,

életre kél a meseerdő.

Gazdára talál sok ajándék,

van itt minden, sok sok játék.

Szemük csillog az örömtől,

Szepi02
Szepi02 képe

Pilleballada...

Rovatok: 
Vers

Bódító nyárban lebegtem,
repkedtem fenn önfeledten.
Szellők szárnyán lovagoltam,
virágokra ráhajoltam.
Nektárjuktól részegen,
udvaroltam félszegen.
Pillelánynak szelet csaptam,
én kosarat sose kaptam.

Kovácsné Lívia

Se nekem, se neked

Rovatok: 
Vers

Se nekem, se neked.
Az élet így nem könnyű velem.
Se közel, se távol.
Lehetünk bárhol.
Se élet, se halál.
Ki tudja, mi vár ránk.
Se férfi, se nő.
Eggyé tett a teremtő.
Se öröm, se bánat.
Mind a kettő fájhat.
Se könny, se düh.
Nem vagyunk boldogok tőlük.
Se szenvedés, se fájdalom.
Életünk nem sétagalopp.

Kovácsné Lívia

Köszönöm

Rovatok: 
Vers

Köszönöm kedvesem,
hogy mindig itt voltál mellettem.
Köszönöm,
hogy a bajban számíthattam rád.
Köszönöm,
hogy jóban, rosszban mindig velem voltál.
Köszönöm,
hogy két erős karoddal féltőn óvtál.
Köszönöm
a sok szeretetet, amit nekem adtál.
Köszönöm,
hogy soha el nem hagytál.
Köszönöm,

Ariamta
Ariamta képe

álmatlan éjszaka

Rovatok: 
Vers

nem tudtam elaludni az éjszaka
rám zúdult az emlékek fájó hada
hisz újra ott voltam nálad és veled
átéltem megint kínod, szenvedésed

láttam fájdalomtól eltorzult arcod
éreztem, most vívod utolsó harcod
s míg próbáltalak újra éleszteni
belém égett, nem tudom felejteni

Ritmike
Ritmike képe

Álomúton

Rovatok: 
Vers
Egy szép csillagos éjszakán
a mesebeli kis tanyán
bebújik a csizmájába
majd rákezd víg nótájára
 
Felölti piros kabátját
hátára a teli zsákját
igazítja a frizurát
megpödri fehér bajuszát.
 
Felteszi az okulárét
megissza a limonádét
előkészíti a listát
Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika képe

Csilingel a szánkó

Rovatok: 
Vers
Hótakaró borította tájon
Ringott a hó minden fenyő ágon.
Az úton csilingelő szánkó állt,
" Mikulás ment a hátsó gangon át."
 
Puttonyát ajtó előtt letette,
Böngészte hozzá írott levelet.
Ami rajta állt, mindent berakott,
Mi nem fért cipőbe, mellé pakolt.
 
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szeressétek a gyerekeket!

Rovatok: 
Vers
Tipeg-topog meg-megáll
Vajon mit mond, kiabál?
Arca ragyog, itt vagyok
Ártatlan, mint az angyalok
 
Érti már szavad, mosolyog
Édesanyám,boldog vagyok
Simogatja arcodat
Minden benne van, a gondolat
 
Egy-kettőre fut, szalad
Ritmike
Ritmike képe

Négysoros téli mese

Rovatok: 
Vers
Esti mesét suttog a szél
fehér köntösbe fogja a tél
pislákoló tűz melegénél
jó szorosan átöleltél.
Kovácsné Lívia

Megfáradt csend

Rovatok: 
Vers

A templomok halk imái adjanak nyugodalmat
liliom illatú fáradt lelkünk vétkei üdvözülésének
a fátyolba burkolódzott csendben.

A megfáradt emberek
lehajtott fejjel, imádkozva adják át magukat
a megbocsájtás szent oltalmának,
mely megtisztítja a hétköznapi bűnök
bűzös verejtékétől.

Kovácsné Lívia

Vágyálom

Rovatok: 
Vers

Ha leszáll a csendes éj, s a villanyfények árnyai
belopóznak kisszobámba,
az álmok tengerén  hajózok vitorlást bontva.

Hol viharos, hol szelíd a tenger, s hiányzol nekem
éjjelente, kedvesem.
Gyöngéd karod, ha átölel, elfelejtem mindazt, mi fáj,
mindazt, mi rossz énnekem.

Mezei István
Mezei István képe

Ahogy elmentél egykor

Rovatok: 
Vers

Még megnézted a tavat, a partokat,
majd sorsod keresztje a sínre vonszolt,
megvonaglott az öreg tehervonat,
és megnyílt a zavaros, szürke mennybolt.
Páran felismertek, döbbenten álltak,
tiport roncsodat asztalra feltették,
drága véredet adtad a halálnak,
ne lássák, került egy vasúti térkép.
Írók viziteltek nemrégen nálad,

Kovácsné Lívia

Három királyok

Rovatok: 
Vers

Nektek szól az én dalom,
kedves három királyok.
Kik eljöttetek ím ma hozzánk,
köszönteni kis Jézuskánk.
Itt van József és Mária,
s jászolban a kicsi fia.
Hozzátok szól a dalom,
kedves három királyok,
Menyhárt, Gáspár, Boldizsár.
Szóljon hát a hozsanna,
megszületett Jézuska.
Három király az ajándékát
hozta ide néktek,

Kovácsné Lívia

Adventi várakozás

Rovatok: 
Vers

Ím, eljött idén is az Adventi várakozás ideje,
s szívünk boldogsággal van tele.
Kigyúlnak az esti színes fények,
gyönyörűek a feldíszített házak és a kertek.
Már két gyertya ég Adventi koszorúnkon,
lobog a gyertyák lángja,
ölelje át mindenki, akit szeret,
mert már nagyon várja.
Három gyertya ég az Adventi koszorún,

Kovácsné Lívia

Úgy

Rovatok: 
Vers

Úgy vágyom rád,
mint a napsugárra a didergő kismadár
az  üres fészekben elhagyatva.
Úgy vágyom rád,
mint a szomjazó föld a nyári rekkenő hőségben
egy kis zápor hűsítő cseppjeire.
Úgy vágyom rád,
mint a rét reggelente a harmatcseppre,
mely szomját oltja egy hosszú éjszaka után.
Úgy vágyom rád,

Kovácsné Lívia

Zene

Rovatok: 
Vers

Nekem Te vagy a hangjegy,
Te vagy a kotta.
Nekem Te vagy a gitárom, 
s a róla felszálló andalító dallam.
Nekem Te vagy a csoda,
a mindent elsöprő zongora hangja.
Nekem Te vagy a hegedű húrja,
mely fájó szívemig hatol  ma.
Nekem Te vagy a harsona,
az ütemet adó dob és a trombita.
Nekem Te vagy a szívemben tomboló zene.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Beköszönt a tél.

Rovatok: 
Vers

Decemberi éjben kigyúltak a csillagok
Milliói fényük ragyog, csak ragyog
Hold is felvágtatott
Göncölszekérrel az égre

Pitvara fénylik hideg fénnyel
Azt mondja a fáma
Hideg szél lesz másnap
Ha nagy pitvara van a hold sugarának

Ritmike
Ritmike képe

Negyvenhárom

Rovatok: 
Vers
Lám e nap is újra eljő
haj, tegnap még negyvenkettő
 
Járom az ugróiskolát
sorolom a számok hadát
 
és holnap már negyvenhárom
gyertyát fújva azt kívánom
 
körülöttem kis családom
mellettem csak jó barátom
 
s újra számolva se bánom
Ritmike
Ritmike képe

Szeretet él bennetek!

Rovatok: 
Vers
Mintha más világon járnék
pompás házak és ajándék
girlandfüzér, gyöngyök és nerc
Ilyenkor fényűző a perc
 
Összegyűlnek nagy családok
örvendeznek jó barátok
emlékeznek minden jóra 
ilyenkor meghitt az óra
 
A hit ujjai fonódnak
halk imával hálát adnak
Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára