Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Graholy Zoé
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Vezércikkek

Főadmin
Főadmin képe

Maradok fa...

Rovatok: 
Egyéb

"Maradok fa, mely gerinces, mely nem hajlik meg a legapróbb szellő előtt, mely nem vált irányt minden fuvallatra.

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Messze néztem (Enikő szócseppek)

Rovatok: 
Vers
 
Öreg este volt
vándorútján járt a Hold
távol zene szólt
 
Egy csillag az ölembe hullt
káprázata enyhült, elmúlt
kaviccsá vált és hozzám szólt
mesélt, mily csodás az égbolt
látni onnan minden embert
mind egyfelé sietnek
 
Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

Emlékvirágot ültetek (Enikő-haiku-poézis)

Rovatok: 
Vers

Nagyapád ott fenn,
néked dalol gyermekem,
angyalok nézik.

Boldog angyalok,
csillagokkal kacagók,
szeretik dalát.

Aludj el szépen,
szóljon csöpp szívedben az
altató ének ..

2021. nyár

Rovatok: 
Vers

Szíven lőtt fecske
megsebzetten is dalol
zuhan a mélybe

énekét hallod
mert szereted őt – aki
lőtt, már messze jár

őrizd szívedben
a fecske hattyúdalát
szerelemről szól

2022. 06. 30.

Pitter Györgyné
Pitter Györgyné képe

HANGJÁTÉKOK (Enikő – haiku füzér)

Rovatok: 
Vers

Néha úgy szólsz, hogy
szívemben táncot járnak
a szógyermekek

Néha úgy szólsz, hogy
sorba kell állítanom
katonáimat

Néha úgy szólsz, hogy
bársony takaró öleli
megtört vállamat

Néha úgy szólsz, hogy
szavaidból csillagpor
hullik ölembe

Néha úgy szólsz, hogy
hazug róka szalad el
a kerted alatt

Cirka
Cirka képe

Bilincsben

Rovatok: 
Vers

Szabadnak születtél,
de összekötve kezed,
megmondják merre mész,
hol is van a helyed.

Leveszik dolgozhatsz,
kicsit jöhetsz mehetsz,
de majd egy újat kapsz,
régi rozsdás helyett.

Nézik az életed,
mennyire vagy hasznos,
hozod a terveket,
nem nyomnak a falhoz.

Cirka
Cirka képe

Remény

Rovatok: 
Vers

Törtem már félbe, keresztbe és hosszába,
tapostak lelkembe, döngöltek a sárba,
hittem hízelgőnek, mézes-mázas szónak,
süllyedt is velem pár elkorhadt csónak.

Rózsaszín felhők nem kísérték utamat,
csak a szél borzolta kócosra hajamat,
fejemet nagy ritkán megsimogatták,
életem vitorláját kifordították.

Ritmike
Ritmike képe

Kabri-jó (Kabrió)

Rovatok: 
Vers
Jó volna egy kabri-jó
ó biztosan csuda jó
úgy lehajtott tetővel
szállni a lágy szellővel
 
Hajam csak úgy lobogna
szívem gyorsan dobogna
bizony az lenne ma jó
egy szép piros kabri-jó
Ritmike
Ritmike képe

Rút igazság

Rovatok: 
Vers
Ára van az igazságnak
nem tetszik a társaságnak
kimondva rút a valóság
jobban állhat a hamisság.
 
Nem kell ide már ellenség
elég ide őszinteség
gőgös lesz gúnár Gedeon
pofákat vágó Filemon.
 
Elszomorító a képlet
hazugságban az szép élet?
Ariamta
Ariamta képe

jósnő

Rovatok: 
Vers

kezében üveggömböt tartva
nyugtatott, boldog lesz életem
arcát a fény felé fordítva
még csendben odasúgta nekem
a pénzét a perselybe tegyem

2022. június 29.

Ariamta
Ariamta képe

vihar a Balatonon

Rovatok: 
Vers

szilaj hullámokat vet a Balaton
fekete felhők gyűlnek fenn az égen
fáradtan ringatózik kis csónakom
nem láttam ilyen vad vihart már régen
elmerülni habok végtelenjében

nézd, lábát áztatja a vén Badacsony
sebtében a sötét égig nyújtózik
kergetné el a felhőket makacson
szikrázó napsütés után vágyódik
de látja, az ég a vízbe mártózik

Cirka
Cirka képe

Erdőben

Rovatok: 
Vers

Lehullt száradó levél,
őrzi az erdő rendjét,
bár talpam alatt ropogásuk 
megtöri templomi csendjét.

Korhadó rönkök állják utamat,
ne menj tovább, ne zavard,
talán ezt üzenik, suttogják,
hisz költenek a madarak.

Harkály küldi az üzenetet,
messze hallik kopogása,
válaszol egy vadgalamb
és a lombok susogása.

Cirka
Cirka képe

Lélekhang

Rovatok: 
Vers

Egy halk hangot hallok,
suttogás a légben,
tán a bárányfelhők,
fenn a magas égben?

Nem lelem forrását,
bárhová is nézek,
hisz egyedül vagyok,
ez csupán a lélek.

Hallgatom mit mondhat,
mi lehet oly fontos,
de nem értem szavát,
olyan halkan suttog.

Mezei István
Mezei István képe

Átváltozások az éjben

Rovatok: 
Vers

Kacsintgatnak a vak kvazátok
hajnalig járok a Hold peremén
immáron pannon svábbogár maradok
több száz meg nem élt sors lehet így is enyém
egy vershéj tompa késem alatt
kinn a világ káros buzgalommal
az élet vetésén a halál arat
csendesen a csendem a magányról szaval
a látszatra már rég nem adok
míg lépteim figyelem, ügyelem

Cirka
Cirka képe

Álnokság

Rovatok: 
Vers

Térdre hull a gyáva,
életéért könyörög,
de ha megfordulsz,
rögtön hátba döf.

Megkegyelmeztél neki,
de elveszi életed,
benne az irgalom 
magja sem szendereg.

Kétszínű és hamis 
minden tette, szava,
rosszindulattal tele 
szépen szóló dala.

Cirka
Cirka képe

Új világ

Rovatok: 
Vers

Világra jöttünk mezítelen,
azután felruháztak,
gondolatokat, szavakat
adtak útitársnak.

Tanítások és tiltások
kísérték el életünk,
megfogadtuk gyermekként,
de lassan már ébredünk.

Nem volt minden igazság,
de az volt a törvény,
sodort bennünk védtelen
a megszokott örvény.

Toldi Ibolya

Hullámok hátán

Rovatok: 
Vers

Hol fényes a lelkünk, hol elmerül
kedvünk, és hullámok borítanak,
lázadásunk vagy épp elszenderül, 
vagy tüzesen újból magasba csap.

Újra és újra, folyton fent és lent,
micsoda szédítő előadás!
Sokszor mélybe merülünk egészen,
s  az élet nem éppen kéjutazás.

Mezei István
Mezei István képe

Egy rózsalugashoz

Rovatok: 
Vers

Szonett formában

Csak a nyárban imbolygó rózsalugas,
felkerekedve egymagam tákoltam,
akár egy rigó, fütyörészek halkan,
mert ilyenkor a lelkem friss, nem odvas.

Kezemben pár szeg, csavar, reszketeg vas,
szirom-gyülekezet illat-halomban,
igyekszem, mielőtt a nyár ellobban
gyorsan, az ember már felhőkből olvas.

Ritmike
Ritmike képe

Elmerengve

Rovatok: 
Vers
Ma az jutott az eszembe
sok pénz volna a zsebembe'
úgy elmennék egy szigetre
felnéznék a szép kék égre
 
Jó koktéllal a kezembe'
szalmakalap a fejembe
ragyogó nap a szemembe
úszkálnék én a tengerbe'
 
sajnos, került a szerencse
a milliókat más nyerte
Marjai László

Különleges nap

Rovatok: 
Vers
Egy furcsa érzés magával ragad,
a lehangoló szürkeség,
a köd szerteszét szalad.
Érzem a nap melegét,
ahogy a bőröm simogatja,
sugarait szórja szét.
Olyan szép,
s a szél
fülembe lágy dallamot súg,
a legszebbik zenét,
és átölelnek a nyár-illatok,
Marjai László

Mit üzentek szentek

Rovatok: 
Vers
Szentek! Hoztok-e áldást, vajon
lesz-e a sötétségre oltalom,
hogy száradnom ne kelljen
aszályos kórók közt a kertben?
 
Elvesztem a lét ösvényében,
vagy a lét veszett el régen?
Ezért Szentek, újra kérdem,
hisz bonyolult, hogy megértsem:
 
Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára