Magyarerő.hu

    Kicsi lány....

Kicsi lány a balett iskolában
gyötri piciny lábait a gyakorlásba.
Vágyai szárnyalnak az égig, ha
megnő mint primadonnát dicsérik.

Talán jobb lenne ha játszanál,
megmaradnál a korodnál,mert
Elillan az életed,nem veszed észre
a gyerekkorod régen elveszett.

Illatoznak az idei
lisztből sütött kenyerek.
Áldottak a sok munkában
feltört dolgos tenyerek.
A Jóisten adja meg a
mindennapi kenyeret!
Szálljon áldás szép hazánkra!
Béke legyen veletek!

/125 éves évfordulóra/
Déri Miksa Gép és Villamos ipari Technikum?       
2018-2019 évre.

Régi iskolánk kapuja tárva
Diákjait be, s vissza várja
Sok, szép emlék jut diák éveinkre
Tudásunk alapjait lerakva, megerősítve

Harmatcsepp gyöngyök,
az ifjúság szirmain,

Miért hallnak meg a fák?
Pedig gyökerüket az anyaföldbe nyújtják
Állva száradnak el, mint harcos a csatában
Szilárdan állva, törzsük az égre kiáltva:
Miért?

Miért hallnak meg az emberek?
Értük család, testvér, szülő, barát kesereg
Harcuk bevégzik, megharcolják
Némán alszanak el, mint a fák

Dacos szonett
 

Ki tiltja meg nekem, mint írom versem,
Hallgassanak sorvadt hitek, izmusok,
Felkent mágusok hiába papoltok,
Gondjaim hogyan kell rímekbe szednem.

Nem látok jelet, se földön, se égen,
Hazugság tengerén hullámzó szitok,
Jégszilánkból szikrát, tüzet csiholok,
Világok vibrálnak zárt börtönömben.

Napi csattanós / válogatás a média szemétdombjáról

Nem tudom ki Weisz Fanni, de anyja kitálal:
csak egy haszonleső, mihaszna a vejem,
ezért megpróbáltam leütni egy gitárral,
miután vérhólyag nőtt a két térdemen…

Csupán egy ember (ha kérdeznéd, ki vagyok).
Csak kósza álmok, mit egykor majd rád hagyok.
(Ennyi az élet is, ostoba álomkép.)
Tudom, hogy kellene többet is adnom még…
Nézd, ez vagyok én… így gyűlölj vagy így szeress!
De bocsátsd meg, ha nem vagyok tökéletes!

Csak azt az építményt tekintem háznak,
miben nem félnek és soha nem fáznak,
ami befogad bölcsőt és koporsót,
hol elsők azok, kik kívül utolsók.

Narancssárga sásliliom búsan hajtja a fejét
Elvesztettem egy jó testvért
Sírj, csak sírj narancssárga sásliliom
Nincs már senki a világon
Aki engem megvigasztaljon

Nyíljál, nyíljál narancssárga sásliliom sokáig
Emléked elkísér a sírig
Búbánatom nincs, aki megértse
Hullik könnyem, a fájdalom itt lakik a szívemben

Pár éve olvastam ezt a kötetet, s akkor, amolyan szintetizáló jelleggel kigyűjtöttem a szerintem legfontosabb mondatokat - most ezeket tárom elétek.

Megbántottak, kiégtem már megint.
De újra talpra állok, ha megtörten is.
Szívem ezer darabra hullt szerteszét,
Keresgélem darabjait, de már sosem lesz ép.

Szeretetre miért kell gyűlölettel válaszolni?
Vagy tán neked csak ez az egy érzés jutott?
Megbántani mindenkit ki szeretetedre éhes,
Ettől te még nem leszel nagy és híres.

Most már hosszabb, nyúlik az éjszaka,
Néma a Tejút, porszem sem vagyok,
Galaxisomnak nincs egy jó szava
Hozzám, zárva az égi ablakok.

A hiányt betölti sötét anyag,
Kigyúl pár haldokló meteor,
Az Isten lezser, mondhatnám hanyag,
Nem látja, hogy bennem még élet forr.

Ragaszkodás, meg a súlytalan „szeretlek”,
éles tőr, mi megöli lelkemet.
Tudod a boldogság nálam mást jelent,
az én örömöm, még harmóniát nem teremt.
De ha repülsz csillagok közt énvelem
és az érzésből adsz vissza énnekem,
vagy csapongsz köröttem, mint egy denevér,
könnyedén. Ez mindennél többet ér!

/Vincze Viktória. /

Ígéretem teljesítem megint jelentkezem
Ismét van egy szép emlékem
Sakkozni tanít a mamám
Ennek örülök igazán

Ne szólj meg senkit, ha komor az arca!
Nem tudhatod, milyen az ő életharca.
A lélek nagy titok; csupa kódolt rejtjel.
Vajon a komorság milyen titkot rejt el?

Ő sem fiatal már, hosszú utat járt be.
Életútja során sebesült a lelke.
Élete folyamán megtörik az ember,
Olyan törtté válik, mint a tilolt kender.