Rovatok: Blog
Nem tudok most írni, mert a sírástól nem látok...
|
Rovatok: Vers Az élet könyve sok-sok lapból áll!
Lapozgatom, lapok száma vége felé jár!
Ó, eltűnt, szép gyermekévek!
Felhőtlen napok, csíntevések!
Volt esteli, hajnali csalogányszó,
Mezítlábas porban futó, daloló!
Gondtalan évek hosszú sora,
Öröm és vidámság szállt velünk tova.
|
Rovatok: Vers Elnyíltak már a rózsák kertemben,
Piros, fehér, sárga színben.
Kacag a napsugár,
Boldogan dalol a madár
Napsugár köszöntőt, itt a nyár...
Elnyíltak már a rózsáim,
Egy, kettő még virít, vihar tépte.
Erős napsugár szirmaik perzselte,
|
Rovatok: Vers Mivé leszünk, ha elfogy az erő, Álmaink porrá foszlanak,
|
Rovatok: Vers Szegedről indultam az emlékpark felé,
Fényt terveztem oda,
|
Rovatok: Vers Itt vagy a szívemben,
|
Rovatok: Vers Talán minden eldöntetett, Őseink szavát hordozzuk, A lélek célja nem titok,
|
Rovatok: Vers Az éj csöndjén túl, hol nincsen szó, Sorsunk vajon el van döntve,
|
Rovatok: Vers Amikor a nyári szabadság közeleg,
|
Rovatok: Irodalom Valóban angyal voltam, vagy csak vágyaimban s álmaimban kóboroltam?
|
Rovatok: Irodalom Két szemed az élet, ez a két parányi tükör, amelyben a világ visszfénye megpihen. E két mély kút, mely nem csak a szeretet és érzelmek tükre, hanem a lélek rejtett ösvényeinek térképe is. Mint két ősi csillag, amelyek csendesen őrködnek a végtelen éjszakában, úgy figyelnek ők is, kutatva az idő múló árnyait és a pillanat törékeny szépségét.
|
Rovatok: Irodalom Füreden du. egy órára adtak időpontot a fogászatra, de felajánlotta az asszisztens a három, vagy a négy órát is.
|
Rovatok: Vers Lelkem csendes, békés, mély álomban ringott,
|
Rovatok: Irodalom A délutáni csúcsidőben a lánynak sikerült egy üres helyre leülnie, elővette telefonját, végigpörgette az üzeneteit.
|
Rovatok: Vers Elmentél Szegedre, szólított a régi ház. Sok kis emlék, ami ölel bennetek,
|
Rovatok: Vers Júliusi nap Beborult az ég Szakad az eső Fáradt napsütés Július van most 2025. július 9. TM
|
Rovatok: Vers tükör előtt Böske ruhája rafinált 2025. július 9.
|
Rovatok: Irodalom Az élet, ez a csodálatos, mégis néha szeszélyes utazás, nem más, mint egy hatalmas, díszes színház. Minden egyes hajnal egy új felvonás kezdetét jelzi, ahol a függöny lassú emelkedésével belépünk a színpadra. Mi vagyunk a szereplők, akik megkapjuk a forgatókönyvünket, bár sokszor a soraink csak a pillanat hevében születnek meg.
|
Rovatok: Vers Messze, messze
Nyugati szelek szárnyán
Repültem veletek képzelet útján
Oda, hol tűz a nap,
Régi múlt felett töpreng a gondolat:
Királyok völgye, piramisok,
Évezredek titka, sok
Homok dűnét alkot a szél,
Titkokat, s a múltról mesél.
|
Rovatok: Vers Ezen a forró nyári éjszakán
|
Rovatok: Irodalom Az ég istene a földre lenézve, látta a szárazság tűrhetetlenné vált. Lehetne eső, csendes, szántóföldeket lassan áztató, vagy egész napos szitáló, akár napsugarán áttörő, szelíd szivárványt képező.
|