A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers Ablakomnál csivitelnek,
Mi baja a cinegéknek?
Fészek üres, új a foglaló,
Ki lesz benne a fészeklakó?
Új madárka érkezett meg,
Kicsi a hely, csivitelnek.
Ki érti ezt a cinege nyelvet,
Egyik repdes, másik szárnyát veri,
Mi lesz ebből? Kutyám nézegeti.
|
|
Rovatok: Vers Szép volt a gyermekálom,
Szép volt a kert és a ház,
Hiába keresem, nem találom,
Romba döntötte a történelem...
Idő és törvény elvette tőlem.
Jussom keresem, s nem lelem.
Hatalmas sorompó zárta el utam,
Mire megértettem, nincs visszaút!
Idegen országban találtam magam,
|
|
Rovatok: Vers Békét kívánok lelketekbe...
Eljött a tavasz ünnepi ruhában..
Illatozik kék, lila, sárga virággal.
Békéért turbékol a galamb..
E felfordult világban...
Én is BÉKÉÉRT szólok...
Legyen lelketekben nyugalom és béke..
Szeretet költözzön szívetekbe..
|
|
Rovatok: Vers Ó, nagy költője a nemzetnek!
Hányszor támadsz fel?
Hányszor temetnek?
„Talpra magyar”, itt az ideje!
Hányszor tagadnak meg?
Szívükből kivetve?
Sírodat megtalálva,
Hányszor sírnak sírod megásva?
Támadj fel ismét, mert itt az idő!
Magyar nemzetre
|
|
Rovatok: Vers Irigység és bosszúvágy Őt megfeszítette,
Az emberért élt, halt, elszállt a lelke.
"Bocsáss meg nekik, Atyám"!
Jézus kilehelte lelkét a keresztfán!
S az anya, aki elveszítette fiát,
Zokogva hullt a semmibe,
Összetörve teste, lelke,
Fájdalomtól szakadt meg a szíve.
|
|
Rovatok: Vers Székely kislány
Tipeg, totyog, meg-megáll,
Okos szeme csak úgy ragyog,
Áll a baba, arca mosolyog.
Ruhácskája díszes székely,
Ezt nézzétek, büszkén lépdel.
Megnövök én nemsokára,
Édesanyja féltve vigyázza.
Nézzétek, ti jó emberek,
|
|
Rovatok: Vers Gyorsan folyó patak partot mossa,
Sodró, morajló habok futnak tova.
Szaladnak, mint édes hazánk fiai,
Akik nem lelnek nyugalmat.
Kergeti őket a nincstelen kín,
Pedig magyarnak lenni büszkeség!
Hiába tépázzák fánkat irtó szelek,
Magyar megmutatja mindig.
|
|
Rovatok: Vers "Óvár, Óvár rongyos Óvár, Megcsodálni Duna, Lajta andalgó folyását.
|
|
Rovatok: Vers Nyílik az aranyeső, sárga
Virágszirma rákacsint a világra.
Itt a tavasz, örvendjetek,
Kék kis ibolya is a fűben rád nevet.
Ó, de öröm ez lelkemnek,
Fehér jácint illatának is örvendek.
Fák is virágokba öltöznek.
Eljött a tavasz, így köszöntenek.
|
|
Rovatok: Vers Ó, nagy költője a nemzetnek,
|
|
Rovatok: Vers Mit üzentek bús sírhantok?
Mit üzentek néma, repedt harangok?
Mit üzentek hegyek, dombok?
Mit üzen a bús pacsirta?
Mintha jártam volna itt köztetek,
Láttam szomorú, hulló könnyetek.
Mert nem felejt évtizedekig a magyar lélek,
Bús fájdalmában meghasad a szívetek.
|
|
Rovatok: Vers Hallod az éneket, látod a lobogást?
Hallod az éneket,
a rigó fütyülését?
Azt dalolja, itt a tavasz, ragyog a nap,
Kék az ég, s az élet szép.
Látod, a fa nyitja virágkelyhét,
Rózsaszín, fehér virága él.
Eljött a tavasz ünnepi ruhában.
|
|
Rovatok: Vers Az élet könyve sok-sok lapból áll.
Lapozgatom, lapok száma vége felé jár.
Ó, eltűnt, szép gyermekévek!
Felhőtlen napok, csíntevések!
Volt esteli, hajnali csalogányszó,
Mezítlábas porban futó, daloló.
Gondtalan évek hosszú sora,
Öröm és vidámság szállt velünk tova.
|
|
Rovatok: Vers Galambszárnyon repülnek az évek.
Mindig több lettél, utol nem éred!
Csak a gondolat, s emléked követ.
Hol szép, hol jó, hol rossz, megsúgja a szíved.
Idősödő lelkem fáradtnak érzem.
Hogy változik a világ, csak nézem...
Isten az utamon, az segít nekem.
|
|
Rovatok: Vers Ó, szent forradalmak dicső Istensége, Mi is elhozzuk emlékezés-koszorúinkat,
|
|
Rovatok: Vers „Régi dicsőségünk” hova vesztél?
"Régi homályokban" hova tűntél?
Pásztortüzek gyúlnak,
Azok messze világítanak
A nagy világba futott magyaroknak.
Pásztortüzek gyúlnak,
Ropog a rőzse lángja.
Fényt derítenek ősi homályra,
Hogy felébredjetek kesergő nép,
|
|
Rovatok: Vers Bulcsú vezér lovat ugrat,
Nem felejtjük a múltat,
Magyar nyelvet,
Magyar hazát,
Hol szabadon szárnyal a gondolat.
Szent István hite összetart bennünket,
Határon innen, s kívülieket...
Szívünkből szól a magyar ének,
Édesanyánk tanítja meg.
Magyarságról szól a fáma,
|
|
Rovatok: Vers Hallod-e csodálatos énekét? Hallod-e torkának zenéjét, Rózsatövis szíved által járja,
|
|
Rovatok: Vers Ragyogó napsugárra ébredt a város,
A tó vizén megcsillant a fény.
Egy suhintásra olvad a jég,
Mátyás megtörte jegét!
Fákon, bokrokon rügy éled,
Csip-csirip, hangol a fészek.
Rigó füttyent, figyeljetek!
Végre vége lesz a télnek!
|
|
Rovatok: Vers Urunk Jézus, hozzád fordulunk! Állítsd meg ezt az öldöklő csatát!
|
