A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers Az élet könyve sok-sok lapból áll.
Lapozgatom, lapok száma vége felé jár.
Ó, eltűnt, szép gyermekévek!
Felhőtlen napok, csíntevések!
Volt esteli, hajnali csalogányszó,
Mezítlábas porban futó, daloló.
Gondtalan évek hosszú sora,
Öröm és vidámság szállt velünk tova.
|
|
Rovatok: Vers Galambszárnyon repülnek az évek.
Mindig több lettél, utol nem éred!
Csak a gondolat, s emléked követ.
Hol szép, hol jó, hol rossz, megsúgja a szíved.
Idősödő lelkem fáradtnak érzem.
Hogy változik a világ, csak nézem...
Isten az utamon, az segít nekem.
|
|
Rovatok: Vers Ó, szent forradalmak dicső Istensége, Mi is elhozzuk emlékezés-koszorúinkat,
|
|
Rovatok: Vers „Régi dicsőségünk” hova vesztél?
"Régi homályokban" hova tűntél?
Pásztortüzek gyúlnak,
Azok messze világítanak
A nagy világba futott magyaroknak.
Pásztortüzek gyúlnak,
Ropog a rőzse lángja.
Fényt derítenek ősi homályra,
Hogy felébredjetek kesergő nép,
|
|
Rovatok: Vers Bulcsú vezér lovat ugrat,
Nem felejtjük a múltat,
Magyar nyelvet,
Magyar hazát,
Hol szabadon szárnyal a gondolat.
Szent István hite összetart bennünket,
Határon innen, s kívülieket...
Szívünkből szól a magyar ének,
Édesanyánk tanítja meg.
Magyarságról szól a fáma,
|
|
Rovatok: Vers Hallod-e csodálatos énekét? Hallod-e torkának zenéjét, Rózsatövis szíved által járja,
|
|
Rovatok: Vers Ragyogó napsugárra ébredt a város,
A tó vizén megcsillant a fény.
Egy suhintásra olvad a jég,
Mátyás megtörte jegét!
Fákon, bokrokon rügy éled,
Csip-csirip, hangol a fészek.
Rigó füttyent, figyeljetek!
Végre vége lesz a télnek!
|
|
Rovatok: Vers Urunk Jézus, hozzád fordulunk! Állítsd meg ezt az öldöklő csatát!
|
|
Rovatok: Vers (Mosonszentjános... ma Jánossomorja város)
(1950-es évek)
Emlékeimben téli valóságot járok.
Visszaköszönnek fagyos álmok.
Mikor a tél hóval döngette a fákat,
Többméteres hó takarta be az utakat.
Az emberek a bajban összetartottak.
|
|
Rovatok: Vers Mit hallok a kopár ágak közt?
Egy kis cinke halkan rám köszönt.
Óvatosan csipogja, itt a kikelet.
Örülj, elmúlt a nagy hideg.
No, azért én óvatos vagyok.
De elérnek hozzám a köszöntő hangok.
Eljött, s felhők közül kitekint a fény.
Oly boldog örömmel vágytam rá rég.
|
|
Rovatok: Vers Itt a tavasz, kék az ég. Kell az eső a szomjas földnek-
|
|
Rovatok: Vers Megszólalt a kis pacsirta,
Csip, csip, csicsergi.
Nemsokára itt a tavasz,
Hangja hirdeti.
Ugyan, ugyan,
Vadgalamb felel neki.
Ó, de örülök, hangod hallom,
Ébred a nap, tavaszt várom.
Ígérd nekem, kis pacsirta,
|
|
Rovatok: Vers Tarisznyámban madárlátta kenyeret hoztam,
Utam száz ösvényen vezet. Gyermekkorom kincse szívemben, Nem múlik az emlékezet...
Apám is hazahozta nekünk
Maradék madárlátta kenyerét.
Morzsákra osztotta szét
Köztünk szíve szeretetét.
|
|
Rovatok: Vers Istenem, kiben hiszünk,
Áldd meg ezt a drága hazánk, nemzetünk.
Áldd meg a Te magyar néped,
Nézz le ránk, nyisd meg az eget,
Mert elszabadult a sátán pokla,
A Te szerető nemzeted taszítja pokolra.
Mert minden nap nehéz súlyt zúdít ránk,
Hallgasd meg könyörgésünk, mi Atyánk.
|
|
Rovatok: Vers Van egy táj szép hazánknak földjén,
Elvarázsol, ha utadon arra jársz.
Hegyek, folyók, dombok vidéke,
Boldog az itt élő emberek lelke.
Dalolnak, mint a szabad madár,
Megszólal a faragott kapu harangja.
Ha jó szívvel betérsz oda,
Hol hímzett a tiszta szoba.
|
|
Rovatok: Vers Ragyogó napsugárra ébredt a város,
A tó vizén megcsillant a fény.
Egy suhintásra olvad a jég,
Mátyás megtörte jegét.
Fákon, bokrokon rügy éled,
Csip, csirip, hangol a fészek.
Rigó füttyent, figyeljetek!
Végre vége lesz a télnek!
|
|
Rovatok: Vers Köszönöm hogy megtaláltalak... Köszönöm a fényt, a napot, Köszönöm, hogy megtaláltalak,
|
|
Rovatok: Vers Csendes a Balaton,
vihar van kelőben.
Fekete fellegek
tornyosulnak felette.
Északról, hegyekről
vad szél bukik alá,
villámok cikáznak,
dörög az ég hozzá.
Hullámzik a Balaton,
sziklás, homokos a partja.
Szél a partot korbácsolja.
Szalad a hullám,
|
|
Rovatok: Vers Vércse nem kér, elragad!
Fenn a magas romok felett
Ködök szállnak, nem jő még a kikelet.
Levegőben vércse vijjogva száll,
Szélesre terjeszti szárnyát,
Lecsap majd a vad madár!
Gomolygó februári ködben
Röptében is áldozatra vár!
Fényt bocsájt rá néha a napsugár,
|
|
Rovatok: Vers Őrzöm a tüzet, tiszta lelkülettel,
Ne aludjon a hazaszeretet el.
Hazám minden kis zugában lobban,
Őrizzük szívünkben, otthonunkban.
Őrzöm a tüzet a szavak ritmusában,
Melegedjen mellette, kiben hazaszeretet van.
Melegedjen mellette, kinek lelke fázik,
|
