Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Graholy Zoé
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok





























 

Jelenlegi hely

Cseh Ildikó

Cirka
Cirka képe

Meddig

Rovatok: 
Vers

Meddig élet az élet,
hol ér véget a méltóság,
van értelme a létnek,
ha marad egy rácsos ágy?
Pislákoló lángocska,
ösztönök küzdelme,
álom az álomba,
az elme gyötrelme.
Megfáradt öreg test,
várja a jótevőt,
a kicsit kedves,
mosolygó ismerőst.
Könnyes szeme hálás,
de kinek, minek,
a szeretet vágyás,

Cirka
Cirka képe

Hóvihar a tanyákon

Rovatok: 
Vers

Vastag felhők az égen,
sűrű pelyheket hullatnak,
betakarják már a tájat,
puha takarót borítanak.

De szél úr felkerekedik,
játszani támad kedve,
felveszi viharkabátját,
és oda a tél csendje.

Kéményeken befütyül,
kergeti a szálló füstöt,
faágat hajlít és letör,
fúj egy hangos kürtöt.

Cirka
Cirka képe

Bukott angyal

Rovatok: 
Vers

Szárnyát letörték, elvették,
az istenek megfenyítették,
földre lökték, boldoguljon ha tud,
bezárták mögötte a kaput.

Bukott angyal jár közöttünk,
kit hiába köszöntünk,
tele van lelke fájdalommal,
nem törődik mosolyoddal.

Cirka
Cirka képe

Álmok

Rovatok: 
Vers

Ne hagyd, hogy a csalóka álmok,
lerombolják a valóságod,
hogy hazug szó mely csak kísér,
száműzze víg kacagásod.

Ha ködbe vész is minden terved,
mi olyan szép, akár egy regény,
ne add fel soha az elved,
ha az élet veled kemény.

Cirka
Cirka képe

Bíztató

Rovatok: 
Vers

Told meg a szekeret, ha elakad a sárban,
hagyd ott a helyedet, ha unod már a gyárban,
fogd meg a zsákodat, indulj el az úton,
többet már ne sírjál, ne rágódj a múlton.

Hidd el, hogy reád még új élet várhat,
valóra is válthatod, rég eltitkolt vágyad,
bejárhatsz folyót, hegyet, völgyet százat,
csak dobd be a fiókba jól rejtsd el a fátylad.

Cirka
Cirka képe

Az élet

Rovatok: 
Vers

Oly szép az élet, csak észre kell venni,
tavaszi délután, rétre kimenni,
hol apró hangya, morzsával küszködik,
virág a fűben, szerényen megbújik.

Megvárni a holdat, míg eljön éjjel,
örülni a napnak, hogy reggel felkel,
félni a vihar, hangos muzsikáját,
csodálni a jégcsap, tiszta csillogását.

Cirka
Cirka képe

Téliszünet

Rovatok: 
Vers

Hófehér ruhába öltöztek a fák,
kályhában a tűz vidáman pattogott,
ablakra fagyott hajnali jégvirág,
a melegtől már lassan olvadozott.

Az udvaron térdig jártunk a hóban,
ajtó mellett a seprű és hólapát,
vertük le csizmáinkról mi ráragadt,
mikor meguntuk este a hócsatát.

Cirka
Cirka képe

Karácsonyi mese

Rovatok: 
Vers

Hófehér takaró borítja a fákat,
ünnepi áhítat járja át a tájat.
Békés estefelé a házak hallgatnak,
csak füstöt pipáló kémények dohognak.

Néma minden utca, még kutya sem ugat,
egy apóka egyedül rója az utat.
Nem is hallik más, csak a hó csikorgása,
ahogy tapad kopott, elnyűtt csizmájára.

Cirka
Cirka képe

Havazás

Rovatok: 
Vers

A fekete aszfaltra lehullt a hó,
fehér lett hajnalra, puha takaró,
csillogó hópihék, lámpák fényében,
kergették egymást, a hajnal csendjében.

Egy korai járókelő ballagott,
cipője alatt a friss hó ropogott,
lassan ment sétált, élvezte a percet,
lépte nyomán, a hóba vágott rendet.

Cirka
Cirka képe

Ha megjött a Télapó

Rovatok: 
Vers

Kipirulva arra várnak,
hogy a csengő megszólaljon,
megláthassák piros szánját,
hozzájuk is bekopogjon.

Zsákjában sok ajándékkal
gyerekekhez hogyha belép,
édességgel, játékokkal
rakja teli kicsik kezét.

Minden csomag ajándékért
jár neki egy versike,
az se baj, ha a legvégét
elfelejti Erzsike.

Cirka
Cirka képe

Farkasok a sziklán

Rovatok: 
Vers

A felhő lepte havas téli tájban,
magas sziklán farkasok hallgatóznak,
körbe figyelnek, és zsákmányra várnak,
nem örülnek a vastag takarónak.

A völgyben minden olyan csendes, nyugodt,
óvja, védi a jótékony takaró,
a vadat, aki már oly sokat futott,
most nem fenyegeti a bősz támadó.

Cirka
Cirka képe

Élni nélküled

Rovatok: 
Vers

Csendes az éjszaka, figyelem szótlan,
csillagok bújtak fekete gyász mögé,
csak a sötétség ácsorgott ajtómban,
borított fátylat, hallgatagon körém.

Hol vannak a vidám, szép délutánok,
a mesebeli varázsos hétvégék,
tovaillantak az édes kacagások,
szörnyek jöttek, és hirtelen széttépték.

Cirka
Cirka képe

Padon

Rovatok: 
Vers

Ül a padon, mellette kis csomagja,
karját szorosan maga köré fonja.
Nem szól senkihez, alatta a tócsa,
nincs semmije, ez a pad az otthona.

Szemében már nem is csillog az élet,
arca fakó, haja fénytelen tépett,
csak ül naphosszat, alig-alig mozdul,
soha nem kér semmit, soha nem koldul.

Cirka
Cirka képe

Lámpás

Rovatok: 
Vers

Várt a hajó, a hullámzó víz,
a könnyet előcsaló szél,
bűvös szirén éneke hív,
vagy öreg Poszeidon remél.

Messze mentél, hívott a tenger,
a hullámzó vad óceán,
semmi nem tartott itthon téged,
hisz te voltál a kapitány.

Lámpást tettem ablakomba,
hogy egyszer visszatalálj,
átülhetsz majd csónakomba,
ha már nem rikolt a sirály.

Cirka
Cirka képe

Hegyek

Rovatok: 
Vers

Ha a hegyek beszélni tudnának,
vajon mennydörögnének, vagy suttognának?
Oldalukon a kövek dübörögnének,
szálka fenyvesek derékba törnének?

Hallgasd a hegyeket, tudnak beszélni,
bennük vannak a régmúlt meséi,
a fák, a sziklák és a barlangok,
zengnek, zúgnak, mint a harangok.

Cirka
Cirka képe

Ősszel

Rovatok: 
Vers

Lassan hízlalja arcát a hold,
víz felett gyönyörködik benne,
halkan susog az őszi lomb,
mintha az elmúlástól félne.

Nincsen tücsökdalos éjszaka,
kicsi sünök nem motoszkálnak,
nem kopog sétálók tűsarka,
vége az éjszakai bolyongásnak.

Cirka
Cirka képe

Üzenet

Rovatok: 
Vers

Hogy vártam mindennap, tőled a híreket,
de nem jött képeslap, és nem jött üzenet.
Az évek szaladtak, emlékek fakultak,
iskolás éveink, oly régen elmúltak.

Aztán megláttalak, azonnal hívtalak,
oly nagyon örültünk, gyermeki pillanat.
Emlékek feljöttek, képek is érkeztek,
pár napig ifjúság, de jó, hogy érezlek.

Cirka
Cirka képe

Novemberi emlékezés

Rovatok: 
Vers

Mára csak szép emléke maradt,
kezed melegének vállamon,
fülemben hallom kedves szavad,
nehezen csitult a fájdalom.

Elmegyek látogatni sírod,
borítom virággal, gyertyával,
már nincsenek könnyek, nem sírok,
csak üdvözöllek egy imával.

Cirka
Cirka képe

Régi kendő

Rovatok: 
Vers

Kopott kendő a régi szekrény aljából,
gondosan selyempapírba csomagolva,
valahogy még itt maradt a nagymamától,
észrevétlen a sarokban meglapulva.

Emlékeimben most újra megtaláltam,
az együtt töltött nyarakat, boldog időt,
régen mindig itt vártam és álldogáltam,
amíg ő előkereste az ünneplőt.

Cirka
Cirka képe

Hajnalban

Rovatok: 
Vers

Macskák szerelmi életére ébredtem hajnalban,
próbálták eldönteni, ki az úr a területen,
talán sikerült, talán nem, ebben a dallamban,
bár egyre hangosabban vitatkoztak
a szívügyeken.
Az ébresztőt folytatta egy madárpár,
trillázva köszöntötték a napot,
még alig világos a látóhatár,
már zengenek a hangos szólamok.

Oldalak