Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Csorba Tibor (új)

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Ködben

Rovatok: 
Vers

Én ebben a versenyben –
most bevallom – vesztettem:
elfáradtam, feladom!
Aki akar, maradjon:
mondjon, amit jónak lát,
éljenezze száz barát,
száz barát is heje huj,
a sípjába belefúj…

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Makó-Jeruzsálem

Rovatok: 
Vers

Véres hagyma, szalonka –
de büdös a szalonna!
Jeruzsálem-e Makó?
Eb ura lesz a fakó?

Csorbatibi
Csorbatibi képe

A magyar néphez

Rovatok: 
Vers

            A gyulafehérvári nagygyűlés századik évfordulójára

Csorbatibi
Csorbatibi képe

A humorom

Rovatok: 
Vers

Érzem, valahol még megvan a humorom –
tán dolgozik bennem egy nyápic tumoron,
vagy gubbaszt magában a tobozmirigyen,
hogy ne lássa pőrén sok gonosz irigyem:
igazi óvóhely – rejtős amigdala –,
mint cikázó mókust ejtőz mandulafa,
s ha elunja magát, megül a hippokampusz

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Szeressetek még

Rovatok: 
Vers

Szeressetek még egy kicsit,
csak hogy megmaradjak,
segítsetek el a hídig:
valahogy áthaladjak!

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Töredezés

Rovatok: 
Vers

Töredezni kezd az értelem:
nem érti egymást a két felem –
magába zárul a végtelen…

       2018.11.29. Cs.T.

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Ötvennyolc

Rovatok: 
Vers

Feleségem ma ötvennyolc –
lassan telik a könyvespolc.
Mindegyik év újabb kötet:
rendre-sorra múltat követ.

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Telefontalanul

Rovatok: 
Vers

Már egy órája, hogy nincs velem.
Sose voltam ilyen nincstelen,
végtelenül kiszolgáltatott –
elhagyott társtalan társ vagyok.
Beadtam hol mi szerelőnek,
gondozza benne az erőket,
melyek már rég az én erőim –
nélkülük az élet merő kín,

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Még ne temessetek

Rovatok: 
Vers

Jóbarátok, még ne temessetek,
hisz a föld még nem éhezett meg rám,
és még nem írtam meg a verseket,
amiért világra szült az anyám!

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Kovács volt az én apám

Rovatok: 
Vers

Kovács volt az én apám:
szilaj tűznek hű őrzője,
rideg vasnak idomárja –
ő vert béklyót az ördögre,
sütött patkót száz lólábra,
s hintett vigaszt néha rám…

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Tündérfáim

Rovatok: 
Vers

Tündérfáim pőrén várnak:
igázza le őket a tél –
búcsút intettek a nyárnak,
tanú a sok száraz levél.

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Magyar vagyok

Rovatok: 
Vers

Magyar vagyok –
ez szenvedélyem:
erre kattog
a szívverésem,
erre szívom
a friss levegőt,
szüli kínom
mindennél előbb,
erre lobban
tűzbe az elmém
egyre jobban
az idő mellén,
ahogy présel,
szűnni nyomorít,

Rovatok: 
Vers

Ó, én szeretem az okos embereket,
mint azt, ki feltalálta a lendkereket,
hogy az élet ne álljon meg a holtponton,
vagy azt, aki kürtre gondolt a holdkompon…

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Isten barma

Rovatok: 
Vers

Mert az ember Isten barma:
mindig-mindig mást akarna,
mint amit az Úr fent gondol –
ruhát magán hátul gombol…

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Meztelen biloba

Rovatok: 
Vers

Bilobámmal a huncut ősz
tegnap éjjel vétkezett:
első lett a kerti fák közt,
ki csupaszra vetkezett.

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Rózsa voltam

Rovatok: 
Vers

Éveim, mint rózsaszirmok
porba hullanak,
lent a mélység megemészti
ócska múltamat.

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Az én napi idézetem

Rovatok: 
Egyéb

"A megszerzett világnézet gátolja az azzal ellentétes befogadását. Élettani adottság az új, a más, az idegen, a szokatlan elvetése, és nincs nehezebb feladat, mint a már irreverzibilisen beépült ismeret korrekciója. Minden azon múlik, hogyan manipuláljuk a még naiv agyat." 

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Csorbatibi

Rovatok: 
Humor

Csorbatibi? Ne keressétek:
különc, link fickó,
suhanc fikció.
Porba ír, ni – ne szeressétek,
hisz amit gondol
invazív fondor!
Magának való,
faágat faló
apró, morc kártevő…
Apropó: bár kellő
az IQ benne,
talmi út lenne

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Őszköszöntő

Rovatok: 
Vers

Öreg utcaseprő ténfereg a téren –
talán itt fagy csonttá a közelgő télben -,
két keze ügyében seprő, lapát, vödör.
Az őszi szél karma síró fákat gyötör:
alázatba hajló lombok közé tépdes.
Nem vár választ tőlük, pedig egyre kérdez –

Csorbatibi
Csorbatibi képe

...rom

Rovatok: 
Vers

Én nem titkolom a korom,
évgyűrűim sem takarom,
szívemen réteges korom -
levésni már nem akarom…

2018. 10. 16.  Cs.T.

Oldalak