Gondolataim felfelé repkednek,
Mint pacsirta, mikor énekelget.
A magasban már egy helyben trillázik,
Szárnyain a napsugár szikrázik.

Kis pacsirta, jaj de fürge, oly lelkes,
Itt leltem egy kislányra, ki kedves.
Csillagkék szemei úgy ragyogtak rám,
Dalolt nekem szép pacsirta hangján.

Farsang ünnepe, lányok viadala,
Aki ekkor talál a párjára,
Ha ajándékba gyűrűt kap, megérzi,
Párja nyárra oltár elé viszi.
Tudja ezt Juliska, a szomszéd lánya,
Tündér ő, kezében varázspálca.
Ezzel a fiúkat megbabonázza,
Köztük Pisti szereti titokban.
Álarcos fiúk táncközben azt súgják,
Tetszel nekem, engem válasszál.

Emlékszem rájuk, olyan kedves a pár,
Regőczy Krisztina és Sallay András.
Kaptak Istentől erőt, egészséget,
A jégtánchoz kedvet, tehetséget.
 
Lenyűgöző a mozgáskultúrájuk,
Kecsesen könnyed, finom a táncuk.
Férjemmel néztük tévében a sportot,
Európa-, világbajnokságot.
 
Amikor kijutottak idegenbe,

Figyeljetek csak gyerekek,
Ugráljunk, mint a verebek.
Kézzel-lábbal, mint a békák,
Brekegjetek, ne csak némán.
 
Most az ugróiskolában,
mint a gólya, csak egy lábbal.
Majd két lábunk összetesszük,
és nagy terpeszben érkezzünk.
 
Ütem ad jó lendületet,
Fogjunk ugrálókötelet.
Trambulinon szárnyalhatunk,

Gondolatsoromat a Múzeumnál
A helynek szelleme ébresztette fel.
Közte magyar nép forradalmi útján,
Petőfi, ki kétszáz éve született.
Méltón szavalta el a Nemzeti dalt,
Ezernyolcszáz negyvennyolc március 15-én.
És ekkor kezdődött a szabadságharc,
Mely végül elvérzett harcok mezején.
Legnagyobb költője lett a hazának,

Két kis barát egymás gondját
Úton, útfélen megoldják.
Sülve-főve együtt vannak,
Szívbe ültetnek bizalmat.
 
Lelkükre ez oly jól hathat,
Szeretettől ki is hajthat.
Hogy az időt jól elüssék,
Készítenek egy kis fülkét.
 
Bizalom virága nyílhat,
Az ablakában viríthat.
Ki innen lélegzetet vesz,

Öreg erdő fáit nézem,
Szép példány áll itt előttem.
Alacsony törzs, törött az ág,
De mégis van szép új hajtás.

Ettől lett nagy koronája,
Mint embernek családfája.
Nem élnek már az őseink,
De lombot adnak fiaink.

Csodásak az őszi színek,
A sárga, vörös levelek.
Ez a fának új ruhája,
Tündököl a kies tájban.

Udvaron sok ovis játszik,
Pár jó barát bújócskázik.
Csabi amíg tízig számol,
Elbújnak, lehetnek bárhol.

Szemét takarja tenyere,
Hogy ne lásson el semerre.
Következő hunyó az ám,
Kit legelőször megtalál.

Fatörzsnél lel Lacikára,
Babaházban Barbarára.
De jó játék ez, úgy tartják,
És izgalommal folytatják.

Itt a tavasz pillanata,
Melegít a nap sugara.
Kopasz fák is árnyékolnak,
Olvadni kell már a hónak.
 
Rajta még itt-ott falevél,
Mosolyog, zöld ruhát remél.
Parti sétány kemény földje
Imitt-amott kissé zöldell.
 
Itt-ott még avar takarja,
Félálomban még szunnyadva.
Rajta egy őz sétál, megáll,

Nemzeteket összehozó esemény,
Sportvilágban győztest hozó versengés.
Négyévenként rendezi más-más ország,
Vajon ideér-e egyszer mihozzánk.

Csak a legjobbak kerülhetnek oda,
Vonulnak a nemzetek csoportokban.
Helyszíni közvetítés, nagy a verseny,
Közvetítik, mindegyiket nézhetem.

Drága párom, látod, nem volt kacsa,
ma lesz, mehetünk a falunapra.
Drága lesz a sült kacsa és bukta,
lányunk tanul, mert az osztályt bukta.

2019. május 19.

TM

Ibolya úgy fest minden nap,
nap ne érje, hűs a terasz,
Ibolyacsokor mellette,
jól fest e látvány egyszerre.
 
2019. április 17.

TM

Elmesélte édesanyám,
hegedűjén, édesapám,
születésem köszöntötte,
örömdala szállt fölöttem.
 
Júliusi tücsökzene,
refrénként csak ismételte,
énekelte a nővérem,
megérkezett kis testvérem!
 
Édesanyám úgy ringatott,
ölébe vett, dúdolgatott,
legszebb dalát énekelte, 
aludj, álmodj kicsi szentem.
 

Jó ötlet volt, festő keze
Bögrére baglyot festette.
Ő rám nem csak vigyáz, talán,
Számomra a legjobb barát.

Szemeivel nem néz másra,
Így inspirál versírásra.
Kacsint egyet a kis huncut,
És gondolatom rímbe fut.

Sötét van, csend és nyugalom,
Tiszta fejjel írom sorom.
Ő ilyenkor mindig éber,
Bagoly lettem én is éjjel.

Estefelé sok szín keveredik,
Távoli tájon már feketedik.
De bíborvörös még az ég alja,
Fényével a vizet betakarja.

Felhők mögé halad a napsugár,
Víztükrén aranyhídon táncot jár.
Ladikommal épp arra haladok,
Ringatózva lassacskán andalgok.