Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Rácz Endre

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Én nem kértem…

Rovatok: 
Vers

Én nem kértem tőled, világ, hogy megbocsáss!
De mégis bocsáttassék meg minden bűnöm!
Lelkemben fellegek, szívemben álmodás,
Kiknek nem mértek boldogságból, csak szűkön.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Igaz János

Rovatok: 
Irodalom

   Szikrákat szórt a hideg téli este. A fagyos északi szél úgy vágott az ember arcába, mintha frissen fent borotvával szabdalták volna azt. Talán a Jóisten azért rendelte e földre ezt az ítéletidőt, hogy senki emberfia ne mozduljon ki meleg fészkéből, hiszen Karácsony este volt. De mégsem volt élettelen a hófödte rónaság.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

A szabólegény varázslatos tűje

Rovatok: 
Irodalom

   Valahol egy kis faluban, annak is legvégén, ott hol az ember még nyáron is térdig járt a sárban, volt egy kis szabóműhely. Nem sok munka volt, hiszen a faluban alig élt egy pár ember, azok is szegények voltak, mint a templom egere. Csak toldozni, foltozni hordták oda a ruhájukat. Mivel pénze egyiknek sem volt, hát úgy fizettek, ahogy tudtak.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

A mi harangunk

Rovatok: 
Vers

Mintha árnyék volna, áll az éjszakában
Csillogó ércteste, bágyadt holdsugárban.
Arra jár egy szellő s megáll gyönyörködve,
Mintha angyalt látna rideg őszi ködbe.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Pihenni tért a nyár…

Rovatok: 
Vers

Pihenni tért a nyár… s bár nem hívta senki,
Az ősz, mint rossz vendég betoppant hirtelen.
S akár egy rossz álmot, jó volna feledni,
Átlépni zord testén s itt hagyni ennyiben.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Visszavágyom

Rovatok: 
Vers

Visszavágyom néha régi iskolámba,
Ócska padjainak nyikorgó sorába.
Visszajár még hozzám mind e boldog óra…
Nem vagyok több, csak iskolám adósa…

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Szemének csillaga

Rovatok: 
Vers

Csöndet font körém az éj komor sötétje,
Mikor a nap eltűnt vérvörös palástban.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Szentség az én földem…

Rovatok: 
Vers

Szentség az én földem: Ő az én szentségem.
Tenyérnyi hely csupán a nagy mindenségben,
Mégis ő a világ, többre nem is vágyom.
Mért tenném, ha helyem csak benne találom?

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Csupán egy ember…

Rovatok: 
Vers

Csupán egy ember (ha kérdeznéd, ki vagyok).
Csak kósza álmok, mit egykor majd rád hagyok.
(Ennyi az élet is, ostoba álomkép.)
Tudom, hogy kellene többet is adnom még…
Nézd, ez vagyok én… így gyűlölj vagy így szeress!
De bocsátsd meg, ha nem vagyok tökéletes!

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Úgy vágyom már látni…

Rovatok: 
Vers

Úgy vágyom már látni két éjsötét szemét.
És vágyom, amint az mosollyal rám ragyog.
S bár arcán félénk a mosoly… néha enyém…
Boldogság minden perc, ha néha láthatom.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

A szerelem koldusa

Rovatok: 
Vers

Koldus vagyok, jaj, a szerelem koldusa!
És mint árva gyermek, ki éjjel felzokog,
S kérdi remegve: hát szeretni nincs joga?
Ez átkos életben hát én is oly’ vagyok…

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Májusi lombnak…

Rovatok: 
Vers

Májusi lombnak
Hűs üde árnya,
Hajlik az ágról
Szép szelíden.
S mintha az éden
Kelne ma szárnyra,
Lelkem ez árnyban
Csöndbe pihen.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Anyák napjára

Rovatok: 
Vers

A Jóisten, ki az égből figyel reánk,
Ezerszer áldjon meg minden édesanyát!
Áldja meg ezerszer, hiszen úgy is kevés,
Amit én adhatok: egy árva ölelés.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Hozzád bújni vágyom…

Rovatok: 
Vers

Hozzád bújni vágyom, csak egy pillanatra,
S vágyom, hogy e pillanat végtelen legyen.
S úgy vágyom súgva-kimondott szavadra,
Mely balzsamír lehet megsebzett lelkemen.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Én nem tudom mi ez?

Rovatok: 
Vers

Valami érzés jár bennem mostanság:
Mint hogyha lelkemet pillangók csapdosnák.
És ők csak repkednek, repkednek tétova.
Én nem tudom mi ez, de nagyszerű csoda.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

A varázslatos mesekönyv

Rovatok: 
Mese

Egyszer, nagyon-nagyon régen, valahol, talán a világ végén, volt egy eldugott kisfalu. Olyan eldugott volt, hogy létezéséről csupán az ott élők tudtak. Élt ebben a kis faluban egy vénséges vén anyó. Olyan öreg volt már, hogy éveinek számát sem tudta. 

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Tündérszép szemedtől…

Rovatok: 
Vers

Tündérszép szemedtől jéghegyek olvadnak.
Hogyan is lehetnék értője szavadnak,
Ha e pillantásnak rabja lettem, rabja!
Talán nem is tudom önteni szavakba.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Mint ködfüggöny mögül…

Rovatok: 
Vers

Mint ködfüggöny mögül, ha előbúj a nap,
Láttam meg szemének tündérszép csillagát.
S mint végtelen égbolt, ha bájjal elragad:
Fürödtem habzsolva… s a reggel így talált.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

De sokszor…

Rovatok: 
Vers

De sokszor földre hull az embernek könnye.
Néha oly könnyedén mindent félre lökne,
S elrohanna messze, messze e világból,
Remélve, hogy szebbet s jobbat rejt a távol.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

A tölgyek alatt

Rovatok: 
Vers

/ Arany Jánosra emlékezve./

Tölgyek alatt vágyott megnyugodni csöndben,
Midőn érezte az életnek alkonyát:
„Már elszállt az élet nagy búsan fölöttem,
S igaz boldogságra lelkem még nem talált.”

Oldalak