Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Irodalom

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Portré

Rovatok: 
Irodalom

   Nézem az asszonyt, ahogy ültében két kezét az ölében fektetve megpihen. Látszik, hogy az első tavaszi napsugár őt is kicsalta a levegőre, hívta, vonzotta a természet ébredő sóhajtása, simogató szellőcsókja, a napsugarak simogatása.

Rovatok: 
Irodalom
Hunyadorom – 1944 / 1945 tele
1944. dec. 27.
 
Drága kis Gyermekeim!
 
BOSZORKA
BOSZORKA képe

Régi tanítások ereje

Rovatok: 
Irodalom

      Napok óta azon elmélkedem, miért is felejtette el a mai világ modern gyermeke a régi, ősi időkön átnyúló tanításokat?

Cirka
Cirka képe

Harmatcseppek

Rovatok: 
Irodalom

Reggel, ha gyöngyfüzér van a pókhálókon és a faágakon, már tudjuk, hogy véget ért a nyár.
A fecskék elrepültek, a langyos napsütésben bágyadtan sétálgat egy légy az ablakon. A hegyoldalakban azért vidáman zajlik a szüret, hangos kacagások mutatják, merre tart a sorban a szőlőszedő csapat, mert mindig van valaki, aki szórakoztatja a többieket, és hálából nevetést kap cserébe.

Cirka
Cirka képe

Harangszó

Rovatok: 
Irodalom

Szép volt a harangszó, szerettem hallgatni a hangját, a déli nagyot, ami ebédre hívott, és az esti kicsit, ami vacsorára. Viszont a kongatás, amikor csak a kisharang szólt, soha nem jelentett jót. Mindenki tudta, hogy valami baj történt. Szaladtak a harangozóhoz, aki búcsúzó végtisztességre húzta kötelét, ha egy elhunyt családja kérte.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Arcok és lelkek

Rovatok: 
Irodalom

        Minden az, aminek látszik? Bizony nem az. Mint spiritiszta sok emberrel találkozom, tapasztalataim egy részét szeretném megosztani Veletek, kíváncsian várva a reagálásaitokat, véleményeiteket, és közben arra ösztönözve benneteket, hogy igyekezzetek belső, lélekszemetekkel is látni.

Cirka
Cirka képe

Álmodozás

Rovatok: 
Irodalom

        A nap pont fölöttem állt, az árnyékban hallgattam egy tücsök dalát. A réten remegett a nyári levegő, egy kis szöcske ugrására virágok pora szállt fel, majd hullott vissza.

Cirka
Cirka képe

Becsengettek

Rovatok: 
Irodalom

      Emlékszem, amikor első osztályba kerültem, nagyon meg voltam szeppenve. Amúgy nem voltam egy szeppenős gyerek, de ez a nap azzá tett.

Ritmike
Ritmike képe

A kenyérleves

Rovatok: 
Irodalom

     Aprócska gyermekként nyaranta a nagyinál töltöttem a szünidőt. Szerettem ott lenni, mert akkor gyakrabban láttam a féltestvéremet is.

Cirka
Cirka képe

Öröklét

Rovatok: 
Irodalom

Arra eszmélt fel, hogy a lángok belekaptak ruhájába, már a nadrágja szára is lángolt. Hamar csapkodni kezdett, a mellette levő pulóvert rászorította a lábára, így a tűznek életet adó oxigén hiányában kialudtak a lángok. Szerencsére nem sérült meg, csak a nadrágja lett nagyon viseltes tőle, és a keze kicsit bekormosodott, de ennyivel megúszta.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Gomolygó szeretetfelhők

Rovatok: 
Irodalom

       Éjszakánként elnéztem a parkot a háztömb előtt. No, ne egy hatalmas, sok bokros, fás területet képzelj el, csak egy zsebkendőnyi méretű kedves csodát a panelek ölelésében.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Az ismeretlen

Rovatok: 
Irodalom

      Nehezen alszom el, nyomasztanak a mindennapi gondok, tüskéi karcolatokat vonnak lelkem csendes békéjében, zavart vizű hullámokká válnak bennem a vágyott álmok. Gondolatok kergetik egymást, megoldások után kutat az elmém, s elsuttogott imáim után lassan elér a bódulat, álomvilágban járok.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A lélek súlya

Rovatok: 
Irodalom

         A Magellán című egyik televíziós műsorban bejelentették: tudományosan is bebizonyított tény, hogy a léleknek súlya van, mely átlagosan; 4-6 gramm.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Az ajándék

Rovatok: 
Irodalom

         Barátném arról panaszkodott a minap, hogy hosszú évek óta senkitől sem kap ajándékot.Elmerengve ült velem szemben, a múltban kutatva, keresve, hátha kihagy az emlékezete, s mégis volt valami csekélyke, elfeledett, apró csecse-becse.
-  Van annak már legalább tíz-tizenkét éve – nézett fel rám könnybe párásodott szemével.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Szállás a vándornak

Rovatok: 
Irodalom

      Elméláztam a napokban, hogy azért régen mennyire más volt a világ, segítőkészebbek voltak az emberek, odafigyeltek és támogatták embertársaikat egy-egy közösségen (falvakban, városokon) belül. Mivel kisebb volt a lélekszám, szinte mindenki mindenkit ismert, még a messzebbi tájakról is a híresebb embereket.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A madonna arcú lány

Rovatok: 
Irodalom

    Úgy jött hozzám némán, mint akinek már minden mindegy, tél van-e vagy nyár, cirógatja-e a napsugár, didergeti-e a kora őszi szél.
Leült – tudta, hogy tudom, mi a baja, mi a kór, mely gyötri fiatal szervezetének legszebb gyümölcsét, leányságának viruló rózsabimbóját – s várt szótlanul.

Lénárd József
Lénárd József képe

A kínálat csöndje

Rovatok: 
Irodalom

 

A mozdulatlanságban keresem a mozdulást. Most üres a fonott kosár. Benne volt a jó akarás, a sok bukta, gyümölcs, s a sok gyermekkéz, mely sokszor belenyúlt. Mindig, valamivel adakozott. Ma, a kínálat csöndje simogatja.

szeda2
szeda2 képe

Levél anyámhoz

Rovatok: 
Irodalom

Szólj hozzám, ne késlekedj!
Hangod hallani vágyom én.
Hiányodat most is érzem,
Pedig megpihentél  
tört lelkem  üregében, rég.
Szólj egy szót, csak egyet,
mi feledteti a megkopott, 
fájdalmas emlékedet.
Közeledve ahhoz a  korhoz,
amiben te voltál egykor, 
kezdem érteni, mit éltél át akkor. 
Egyedül maradtál a kínnal,

Ritmike
Ritmike képe

Egy grafikus rajza

Rovatok: 
Irodalom
   Egy tízlakásos társasház garzonlakásában élt édesanyjával Erika aki egy autóbaleset után elveszítette édesapját és az egyik lábát. 
Lina

Dani

Rovatok: 
Irodalom

Időnként, ahogyan ma este, megállok egy pillanatra, elgondolkodom. Emlékeim közt kutatva és azokat újra átélve eszmélek rá, hogy mi történik velem 10 hónapja. Hogy mennyire megváltozott minden...egyszerre ijesztő és gyönyörű a felismerés, hogy egymás kezét szorítva, szinte észrevétlenül növünk fel, válunk igazán felnőtté.

Oldalak