Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Soltész Irén

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Portré

Rovatok: 
Irodalom

   Nézem az asszonyt, ahogy ültében két kezét az ölében fektetve megpihen. Látszik, hogy az első tavaszi napsugár őt is kicsalta a levegőre, hívta, vonzotta a természet ébredő sóhajtása, simogató szellőcsókja, a napsugarak simogatása.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Fohász

Rovatok: 
Vers

Mária Magdolna, Jézus kiválasztott asszonya,
A bánat, a keserűség Hozzád űz ma.
Te, ki a porból, mocsokból felemeltettél,
S Jézus által szent asszonnyá lettél,
Kérlek, segíts utamon engem,
Szánd meg az én gyarló, emberi lelkem!

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Régi tanítások ereje

Rovatok: 
Irodalom

      Napok óta azon elmélkedem, miért is felejtette el a mai világ modern gyermeke a régi, ősi időkön átnyúló tanításokat?

Rovatok: 
Vers

Vannak még igaz, gyógyító emberek,
Kiknek az esküszó szent és becsület,
Kik önmagukból úgy adják a legtöbbet,
Ahogy azt csak lélekből, tisztán lehet.

Elfogódás nélkül fogadják a betegeket,
Ítélkezés nélkül figyelik az embereket,
Kik hozzájuk fordultak gyógyulást remélve,
Mindnek elárulja kínját megtört tekintete.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Tűlevél varázs

Rovatok: 
Vers

Kis tisztáson járva, apró csodát láttam,
Két fenyőfa állt ott az őszi napsugárban.
Törzsük egymás felé dőlt vágyakozva,
Szerelmüktől az öreg Hold is elpirulna.

Tűleveleikkel izzón, zölden felragyogtak,
Megsúgták titkukat a fénylő csillagoknak.
Ágaik, mint szerelmes karok összefonódtak,
Gyökereik a föld alatt egymásba gabalyodtak.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Belső béke

Rovatok: 
Vers

Pajkosan együtt suttogok a cikázó, őszi széllel,
Testvérként ölelkezem az öregedő tölggyel,
Orcámat színesítem a hajnali rózsa fényével,
Talpamat összesimítom az áldott anyafölddel.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Ócs József: A "Senki Fia"

Rovatok: 
Olvasásra ajánlom
Egykor Napatya fia voltál, ma csak senki
Istened nem Jehova volt, hanem Enki
Akkor még tudtad, hogy mi a Mágia
Istené voltál, nem a „senki fia”…
 
Egykor dicső voltál, ma csak szolga
Zászlóid lehulltak az út menti porba
Már nem segít rajtad semmilyen ima
BOSZORKA
BOSZORKA képe

Ócs József: Az idők szava

Rovatok: 
Olvasásra ajánlom
Bejártuk az utat, ami írva volt nekünk,
Hogy beteljesüljön győzelmes végzetünk.
Mi voltunk egykor a Világnak Fénye,
Hegyek, árnyas rétek, Hős Föld büszke népe.
 
Mióta világ a Világ, mutattuk az utat,
Nem szolgáltuk soha a sötét nagyurat.
Forog a Nagy Kerék, mélybe ránt a súlya,
BOSZORKA
BOSZORKA képe

Arcok és lelkek

Rovatok: 
Irodalom

        Minden az, aminek látszik? Bizony nem az. Mint spiritiszta sok emberrel találkozom, tapasztalataim egy részét szeretném megosztani Veletek, kíváncsian várva a reagálásaitokat, véleményeiteket, és közben arra ösztönözve benneteket, hogy igyekezzetek belső, lélekszemetekkel is látni.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Szilánkokra hullva

Rovatok: 
Vers

Fellegek gyűlnek odafenn az égen,
Rám merednek sötéten, fenyegetően,
Ablaküvegen futnak az esőcseppek,
Mint a lét, lassan a semmibe vesznek.

Így folyok el én is lassan, észrevétlen,
Adok magamból, bár semmim sincsen,
Adom a fényem, adom a figyelmem,
A megértő, embert szerető lényem.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Gomolygó szeretetfelhők

Rovatok: 
Irodalom

       Éjszakánként elnéztem a parkot a háztömb előtt. No, ne egy hatalmas, sok bokros, fás területet képzelj el, csak egy zsebkendőnyi méretű kedves csodát a panelek ölelésében.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Az ismeretlen

Rovatok: 
Irodalom

      Nehezen alszom el, nyomasztanak a mindennapi gondok, tüskéi karcolatokat vonnak lelkem csendes békéjében, zavart vizű hullámokká válnak bennem a vágyott álmok. Gondolatok kergetik egymást, megoldások után kutat az elmém, s elsuttogott imáim után lassan elér a bódulat, álomvilágban járok.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A lélek súlya

Rovatok: 
Irodalom

         A Magellán című egyik televíziós műsorban bejelentették: tudományosan is bebizonyított tény, hogy a léleknek súlya van, mely átlagosan; 4-6 gramm.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Milyen a szerelem

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Milyen a szerelem? - kérdezem magamtól,
Választ még sem várhatok a Holdtól…
Van, hogy a szerelem ártatlanul tiszta,
Néma a száj, csak a szemek tükre az,
Melyről az érzelem fénylik, mint a Nap.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Dal a szerelemről

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Dédelgetett, nem várt, mély érzelem
Adatott meg a sorstól neked, s nekem,
Lelkünkben otthonra talált a szerelem.

Ahogy jöttél, úgy el is tűntél hirtelen,

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Figyelemfelhívás

Rovatok: 
Admin közleményei

Kedves Írótársaim, Barátaim!

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Elengedtelek

Rovatok: 
Vers

Szeretlek kedves, hát elengedtelek,
Éld boldogan nélkülem az életed,
Ne legyek lánc, sem kín, sem teher,
Csak egyszerű, édes emlék, mi átölel,
Mikor messze leszel.

Marnálak magamból, de nem lehet,
Kitépném árva lelkemet is veled.
Öntöztem szívem jajszóval, könnyel,
Tiszta imával, néma könyörgéssel,
Nézd, mit sem értek!

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Lélek a lélekben

Rovatok: 
Vers

Karod szüntelenül engem ölel,
csókod örök tüze forrón éget,
tested testembe lépett!

Agyam gondolatid édes menedéke,
velem egy a hangja, színe, selyme,
tudatod tudatomba lépett!

Lelkembe hímeztek az Istenek,
bennem él már minden fényed,
lelked lelkembe lépett!

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Békét adj Uram

Rovatok: 
Vers

Békét adj, Uram, lágy kenyeret,
kihalt terekre zsibongó életet!
Tankok dúlta földekre új gabonát,
Néma erdőkbe madarak dalát!

Békét adj, Uram, szívekbe reményt,
halálfélelem helyett  hitet és fényt!
Könnyek helyett vidám kacagást,
Köszöntsön ránk újra a boldogság!

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Az ajándék

Rovatok: 
Irodalom

         Barátném arról panaszkodott a minap, hogy hosszú évek óta senkitől sem kap ajándékot.Elmerengve ült velem szemben, a múltban kutatva, keresve, hátha kihagy az emlékezete, s mégis volt valami csekélyke, elfeledett, apró csecse-becse.
-  Van annak már legalább tíz-tizenkét éve – nézett fel rám könnybe párásodott szemével.

Oldalak