Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Soltész Irén

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Gyermekkorom rózsafája

Rovatok: 
Egyéb

Valamikor kiskoromban,
mikor még édesebb volt élnem,
minden áldott szent vasárnap
a nagyanyám kézen fogott,
s templomba vitt engem.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Folt hátán folt

Rovatok: 
Vers

Nézd kedves, takaróm folt hátán folt,
asszonynak ilyen sohasem volt,
szép arany brokátja fakó, kopott,

minden fércelés életekről susog,
felidézve múltat, mutatva holnapot,
míg az ablakon besüt ránk a telihold.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Szakadék

Rovatok: 
Irodalom

            A semmi és a nincstelenség oszlopai között kifeszített sodrott drótkötélen egy lélek egyensúlyozott. Néztem ingadozó alakját, vállaira és derekára nehéz súlyokat raktak a hétköznapok. Egyre nehezebben tartotta meg az egyensúlyát, már-már félő volt, hogy elnyeli az alatta tátongó megsemmisülés sötét szakadéka.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Hidak épülnek észrevétlen

Rovatok: 
Irodalom

            Mostanság jómagam nem írok, csak olvasgatom mások írásait. A jó Isten biztosan tudja az okát, miért nem születnek mostanában olyan verseim, prózáim, melyeket annyira nívósnak éreznék, hogy feltehessem őket. …valahogy nem az igaziak, nem adják vissza a gondolat-, a lélek-, és a szív összhangját.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Szent Erzsébethez

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Sárospatak szép szülötte,
gyönyörű, szép hercegnője,
égi székedből tekints le,
kedves szülőföldedre!

Nézd a sok keserűséget,
a lehajtott fejű embereket,
kiknek reménye sincsen,
adj hitet nekik, kérlek!

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Halál

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

A halál úgy oson nyomomban,
mint prédájára leső vadállat,
meglapul, kúszva közelít,
belém mar, felhasít,
s kitép belőlem egy darabot megint.

Sebzett szívemet földre dobja,
besározza, megtiporja,
felemeli és újra és újra,
beletapossa a kínzó fájdalomba,
hogy fogait belém márthassa.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Neked II.

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Mikor a lelkem magánytól fázik,
Bekopog hozzád, nálad vacsorázik,
S hangod meleg bársonyán,
Mint pazar, királyi nyoszolyán,
Szeretetedbe burkolózva,
Átölelve, szorosan hozzád bújva,
Békésen pihen.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Ébredés

Rovatok: 
Vers

A Föld legszebb országa Magyarország,
Isten keze szabta ki a határát,
Régi idők jönnek, új szeleknek szárnyán,
Ami tegnap elveszett, holnap visszajár.

Friss vetés zöldül, ébred a határ,
Turulmadár fészkel fenn a Hargitán,
Hittel mondd velem egyszerű imám;
Mit egyszer elrendeltél, úgy legyen Atyám!

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Két kezed

Rovatok: 
Vers

Nézem kezeidet, szótlan, csendesen,
lelkedről tesz néma vallomást nekem,
míg öledben megpihen.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Taníts szeretni

Rovatok: 
Irodalom

            Azt hiszem, mindenki életében eljön egy olyan pillanat, amely más, mint a többi. Egy idegen egyszer csak feléje nyúl, megfogja a kezét, és megszorítja azt, vagy csak némán átöleli.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Mit tehetnék érted

Rovatok: 
Vers

Ha tehetném, vadvirágos rét lennék,
illatommal ölelném körül testedet,  
zöld gyepágyamra fektetnélek,
őrizném álmod, s ott lennék végig Veled.

Ha tehetném, napsugár lennék,  
lecsókolnám arcodról a bánat könnyeket,  
addig nyújtózkodnék apró sugarammal,
míg megmelegíthetném a szívedet.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Csendedbe burkolsz

Rovatok: 
Vers

Csendedbe burkolsz, nem beszélsz,
szép, barna szemed némán becéz,
s míg le nem veszed rólam tekinteted,
szellem-kezed lassan vetkőztetni kezd,
ajkad bársonya lágyan érinti bőrömet,
finoman kíséri útját becéző ujjbegyed,
nyomában apró vágy-tüzek ébrednek.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Utam végén

Rovatok: 
Vers

Kétszer jártam rögös utamat végig,
Sötét alagútból a vakító fényig,
S míg köztes időmben a földön éltem,
Megadatott minden mi szép nékem.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Ej, te asszony

Rovatok: 
Irodalom

        Nézem a kedvesem, s magamban zsörtölődöm – már megint dolgozik – nem lát, nem hall, csak a könyvek és a jegyzetfüzete létezik.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Elnézlek

Rovatok: 
Vers

Elnézlek, ahogy fáradtan ülsz,
érzem, nem tőlem menekülsz,
éppen elszenderülsz.

Meztelen talpakon osonok,
olyan nagyon boldog vagyok,
csendben mosolygok,

Idézve karod körém fonódását,
a feszülő idegek gyönyör táncát,
szívünk dobbanó csitulását.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Lerombolt oltár

Rovatok: 
Vers

Oltárt emeltem szerelmünknek én
szívem közepén,
imaszőnyegem haldokló remény
a semmi közepén,
mellettem halkan, osonva lép,
maga a lét.

Ezernyi színes emlékgyertya ég,
most is még,
ezernyi suttogó, kéklángú fény,
mind mesél,
dalukat kábulva hallgatom én,
szívem közepén.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Esszé a Hazáról

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK
     Egyetlen szó; haza. Mégis mekkora súlya van… Érzések, ízek, zamatok hullámzanak át rajtunk eme szó hallatán. Ezernyi vers énekelte már meg és mégsem tudjuk igazán visszaadni azt a mély, belső érzelemvilágot, melyet belőlünk kivált, mert minden megfogalmazás csak halvány másolata ama belülről fakadó mély érzelemnek. 
BOSZORKA
BOSZORKA képe

Segítő kezek

Rovatok: 
Irodalom

        Jött az ősz - mert ez volt a dolga -, s ünneplőbe öltöztette a tájat, szemet gyönyörködtető varázslat, mivel betelni gyermekkorom óta sohasem tudtam. Órákat képes voltam sétálni, figyelni ezt a csendes, adakozó szépséget, amiket ezek a hónapok nyújtanak.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Trianon - jóslat

Rovatok: 
Vers

Halld jósló szavam Te vén Európa
Napról-napra közeleg az írott óra,
Könnyel átkozott, rabolt jussodat,
Önként, s dalolva adod majd vissza!

A magyar nem harcra, szeretni született,
Tanítani önmagát, s más nemzeteket.
Ha ökölbe szorul két kezed, ne feledd;
Szeretni, tudni kell, mindenekfelett!

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Szeretlek

Rovatok: 
Vers

Érzelmek édes hálójába estem,
bevallom, már nem kerestem,
jöttét már rég nem is reméltem,
megtalált még utoljára engem,
remél a lelkem.

Mire jött a hideg szeptember,
tele lett a szívem érzésekkel,
kint tombol a didergető hideg,
szerelem máglya ég idebenn,
izzik a lelkem.

Oldalak