v 08/24/25
Kovácsné Lívia
Tarka lepke száll virágról virágra,
reméli,
hogy rátalál ma a párja!
Tarka lepke táncot jár a nyári szélben,
átöleli őt az esti csend csillagfényben!
Én áhítattal nézem szépségét,
átérzem vágyát és reményét!
Szárnyán a csillagok fénye aranyszínben csillog,
szívében boldogság érzése ragyog!
Párjára vár a színpompában ragyogó lepke,
|
p 08/22/25
Kovácsné Lívia
Esik az eső
issza a szomjazó föld
feléled minden
Zöldül a határ
megjött a nyári eső
vártuk már nagyon
Záporeső hull
lemossa a nyár porát
megtisztul a táj
2025. augusztus 22.
TM
|
cs 08/21/25
Kovácsné Lívia
Nekem Te adtad a csodát,
a válladhoz símuló arcom
békés megnyugvását!
Te adtál nyugalmat, békét,
lelkem nyíló virágának harmatcseppektől csillogó szirmának újraéledését,
illatozó létét!
Kétkarod féltő ölelése, sóhajod, csókod szelídsége,
majd egyre gyorsuló szívdobogása,
szunnyadó vérem felgyújtása!
Te adtad azt, amire vágytam,
|
p 08/08/25
Kovácsné Lívia
Trópusi meleg égeti testünket vörösre,
vágyunk egy kis hűs frissítőre!
Még az aszfalt is forrón sóhajt,
ő is frissítőt akart!
Végre egy zöld sziget,
remélem, jól látom?
Tollam azonnal tintába mártom,
megigéz a szökőkútban álló szépséges nőalak,
fején egy széles karimájú csodálatos, szép kalap!
Alakja karcsú, sudár,
|
k 08/05/25
Kovácsné Lívia
Merjünk kicsit bolondosak lenni,
merjünk merészet tenni!
Oly rövid e földi lét,
bizony oly nagy a tét,
ezért hát ne habozzunk, vidámság szekerén utazzunk!
Arcunkon csak mosoly legyen,
nem kell nekünk más semmi sem!
TM
|
h 08/04/25
Kovácsné Lívia
Vártuk már nagyon a szép, csendes, áztató esőt,
ez kell a természetnek,
ez ad mindennek új erőt!
Eső után éled a táj,
új pompát ölt fű, fa, virág, felfrissül a szomjazó világ!
Virág szirmán gyöngyökként guruló esőcseppek,
csillogva tovafutnak,
majd égbe emelkednek!
Bimbót hajt a sok virág,
a cserje,
az esőtől megújul az ereje!
|
p 08/01/25
Kovácsné Lívia
A két karodba, kedvesem, boldogan belesimulok,
és behunyt szemmel hallgatom,
a szíved mit dalol!
A boldogságom itt van velem,
ha a két karod gyengéden ölel át, édes kedvesem!
A szemed vágyón csillog felém,
és csókra vár a szád,
s én megadom majd, kedvesem, azt, amire te vágysz!
A boldogsághoz nem kellenek nagy dolgok,
|
cs 07/24/25
Kovácsné Lívia
Kiskertemnek rejtekén, piciny tónak közepén, tavirózsa levelén egy kis zöld levelibéka pihen épp!
Boldogan kuruttyol őkelme, messze száll az éneke!
Béka vagyok, leveli, ki a fiát a nejével neveli,
szúnyogokkal eteti, s e kis tóban az életét boldogságban így éli!
|
k 07/22/25
Kovácsné Lívia
Görögdinnye, görögdinnye, a nyári nap melege érlelte mézédesre!
Kívül egyszínű zöld, vagy csíkos, piros vagy sárga a belseje, fekete magokkal díszítve.
Görögdinnye, ó, de finom, lédús a piros belseje, oly hűsítő a forró nyári melegbe'!
A legfinomabb jól lehűtve, szereti is minden ember és a gyermeke!
Úgy szeretünk, görögdinnye, TE vagy mindenki kedvence!
|
cs 07/17/25
Kovácsné Lívia
Nyári éjszakán,
álmaim teraszán,
izzik a lég a vágyaktól,
szívem gyorsabban dobban
a várakozástól!
Érezlek, itt vagy mellettem,
szemem lehunyom,
lecsúszott a paplanom,
kezed bársonya érinti testem,
oly érzékien,
hogy beleremegtem!
Izzik a vágy,
testem a testedre rátalált,
édes csókoddal halmozol el,
|
p 07/11/25
Kovácsné Lívia
Itt vagy a szívemben,
a szépet nem feledem,
a boldogságom Te vagy nekem!
A csodát, mit tőled kaptam, féltőn őrzöm,
hisz ez az én örömöm!
Templomi csendben érted imádkozom,
tiszta szívvel hozzád vágyakozom!
Őrzöm az illatod, mint rózsa a szirmaiban lévő illatot,
őrzöm a mosolyod, mely feledhetetlen,
és mindig magával ragad engemet!
|
sze 07/09/25
Kovácsné Lívia
Júliusi nap
a tikkasztó hőségben
szomjazik a föld
Beborult az ég
mennydörgés és jégeső
lehűlt levegő
Szakad az eső
júliusi viharok
hűvös az idő
Fáradt napsütés
borús felhős nappalok
fázós július
Július van most
lesz még forró napsütés
hőségből elég
2025. július 9.
TM
|
h 07/07/25
Kovácsné Lívia
Ezen a forró nyári éjszakán
szerelmes szívem csak rád várt.
Szenvedélyesen ölelj most át,
érzem szíved gyorsuló dobbanását!
Egy ilyen fülledt nyári éjszakán
szerelmes szívem te is érzed tán.
Mindenem neked adom,
szerelmedet én cserébe
tőled kapom.
Tudom, Te is szeretsz oly régóta már,
nem voltál boldogabb soha talán!
|
p 07/04/25
Kovácsné Lívia
Megannyi számtalan szebbnél szebb gondolat,
mely elvetélt a hosszú, gyötrelmes, szenvedéssel töltött évek alatt,
most visszatekintve öregen,
egyet s mást már másképp csinálnék, úgy hiszem!
A világ megváltozott,
az ifjúság nem érti, mi miért sírjuk vissza
azt a régit!
A gondolatom messze száll ma,
néha jó lenne, ha idő egy kicsit megállna!
|
sze 07/02/25
Kovácsné Lívia
Mindennap megköszönöm az Úrnak,
hogy nekem adott, kedvesem!
Nélküled üres lenne az életem!
Veled kelek, veled fekszem,
két karodba bújok csendesen, édesem.
Ölelj át, kedvesem,
oly jó így énnekem!
Álmod vigyázom éjjelente,
csókom hintem két szemedre!
Álmomban is veled álmodom,
Te vagy a boldogságom,
|
p 06/27/25
Kovácsné Lívia
Fülledt nyári éjszaka belopódzott szobámba
a lonc bódító illata!
Júliusi zivatar
az éj csendjét elzavarta,
eső vad kopogása álmomat elmosta,
szívemben az emlékeket felkavarta!
Oly sok szép emlék,
mely szívembe vésve él,
s rájuk emlékezni ma is csodaszép!
Álmodni a szépet,
egy gyönyörű boldog életet,
melyet együtt élhetünk
|
h 06/23/25
Kovácsné Lívia
Maradj mindig meg nekem,
ne engedd el a két kezem!
Maradj mindig énmellettem,
ölelj át kedvesem!
Ne hagyj el engemet sosem,
ígérem, az életed én boldoggá teszem!
Maradj mindig itt velem,
sok örömet adsz Te énnekem!
Maradj mindig meg nekem,
így boldog az életem!
Nélküled élni nem tudok,
az élettel versenyt futok!
|
sze 06/18/25
Kovácsné Lívia
Itt a csodás nyár
élvezzük minden percét
gyorsan elmúlik
Hurrá itt a nyár
a vakáció már vár
mindenki örül
Vidám nyaralás
és önfeledt pihenés
csodás június
2025. június 14.
TM
|
p 06/13/25
Kovácsné Lívia
Amikor hozzád bújtam, kedvesem,
megszűnt a világ énnekem,
csak Te és Én, így lett fantasztikus az éjszakánk,
lehet, hogy sosem lesz szebb talán!
Feledni sosem tudom,
nem is akarom,
Te vagy minden gondolatom!
Veled lenni, érezni a szerelem vad mámorát,
a mézédes csókod aromáját,
az eggyé válás csodás pezsgését,
|
p 06/13/25
Kovácsné Lívia
Úgy szeress,
hogy sose múljon el,
úgy szeress,
hogy mindig velem leszel!
Úgy szeress,
hogy két karod mindig átölel
és soha nem enged el!
Úgy szeress,
hogy mindig érezzelek,
hogy a szerelmed mindig velem legyen!
Úgy szeress,
hogy a csókod mindig a számon legyen,
hogy érezzem az édes ízt, mely
a mennyekbe emel.
|