Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Vajda László

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Legyen vége e pokolnak

Rovatok: 
Vers

Messze, messze idegenben
Száguldozó képzeletben
Láttam egy csodás világot
Amit ember sosem látott

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 16.

Rovatok: 
Irodalom

Komárom várának bevételével, és az ostromgyűrű szétszakításával nagyon előnyös helyzetbe kerültek a Felvidéken harcoló magyar seregek. A  várőrséggel megszaporodva az osztrákok hátát már közel ötvenezres had szorította, és Rákospatakon túl pedig ott állt ugrásra készen Aulich Lajos tábornok hadteste.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A lélekben maradt falu

Rovatok: 
Vers

Határszéli kicsiny falum
Régen elhagytam,
De bárhová vitt az utam
Csak haza vágytam.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 15.

Rovatok: 
Irodalom

A honvéd őrnagy, aki szintén a kis helységben tartózkodott, nagyot nézett, hogy nemes Vadász József nemzetőr százados az ép jobb karjával átöleli a „drótostótot“. Maga is nemes ember volt, és nem értette a pórnéppel, a „jobbágyokkal“ barátkozó nemeseket. 

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 14.

Rovatok: 
Irodalom

  Még a „két „cigány“ vígan ropta a táncot társuk hegedű nyekergésére, addig Majni csak szerényen a kerítés tövébe kuporgott. Mikor a „prímás“ abbahagyta a hegedülést, és a három cigánylegény a lőrétől megrészegűlten a Duna partra tántorogva a hídfő melletti fa alá heveredtett, a drótostót is  jobbnak látta elkotródni a kocsma udvaráról. 

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Sír a gyermek a jászolban

Rovatok: 
Vers

Sír a gyermek jászolban,
Szomorúan kesereg.
A világot siratja
Hol hiányzik a szeretet.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Jön a karácsony

Emlékszem, kicsiny gyermek voltam, és igazán hittem a csodában. Hittem, hogy a Mikulás bácsi hozza a piros papírba csomagolt ajándékot, és a Jézuska hozza a karácsonyfát. Mennyire fájdalmas volt megtudni, hogy ez nem is igaz. Hogy a Mikulás bácsi ajándékait, és a karácsonyfát is a szüleim adják. Lassan felnőttem, és nekem is lettek gyerekeim.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 13.

Rovatok: 
Irodalom

Ez elég jó tervnek látszott, de először arra volt szükség, hogy valahogy bejussanak Pestre. Együtt semmi esetre sem mehettek, hiszen már az gyanút keltene, ha a drótostót három cigánylegénnyel érkezik. Így Béla egyedül ballagott Pest szűk mellékutcáin, és sokszor még arra is kényszerült, hogy szennyes, ürülékes pocsolyákat kerülgessen, mert akkor még a mellékutcákon bizony nem volt semmilyen csatornázás. 

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Adventi gyertyák

Rovatok: 
Vers

Meggyújtjuk a gyertyát,
Az adventi gyertyát
Lássuk a világunk,
Gyújtsuk fel a lámpát

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 12.

Rovatok: 
Irodalom

Gödöllőt elhagyta, és, úgy gondolta, legjobb, ha Pest-Budát érintve Komárom felé veszi az útját. Még Vadász századostól tudta, hogy a főváros az ellenség kezén van, és hogy Komárom ugyan tarja magát, de kemény ostromgyűrűvel van körülvéve. Úgy vélekedett, Pest-Budára meg sem próbál bejutni, csak a környéken tanyázó ellenséges alakulatokat figyeli meg, és tovább halad  Felvidék felé.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Meseország

Rovatok: 
Vers

Van egy ország, Meseország
Hol van? Sajnos, nem tudom.
Kisgyermekként sokat jártam
Ott, a csodás tájakon.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 11.

Rovatok: 
Irodalom

Vadász százados már pár napja elment Ceglédről, de Béla állandóan a szavain rágódott. Nem volt tanult ember, még írni-olvasni sem tudott, ezért neki igen keveset jelentett az a szó hogy „trónfosztás”.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Szent karácsony ünnepén

Rovatok: 
Vers

Mikor jön már a Jézuska
Kérdezi a kis gyermek
Közben áhítattal nézi
Az égből hulló hópelyhet

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Öregkorom hajnalán

Rovatok: 
Vers

Fiatalon ábrándozva
Végtelenül szerettem
Hazug szóba kapaszkodva
Boldog csodát kerestem

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 10.

Rovatok: 
Irodalom

Mindketten csurom vizesek voltak, és a lány csak azért nem reszketett, és azért nem vacogtak a fogai, mert aléltan, magatehetetlenül feküdt Béla karjaiban. Vadász százados maga is sebet kapott a koponyáján. Egy osztrák dragonyos úgy akkurátusan fejbe kólintotta, de szerencsére az ütést a csákó, és az abba tömött zsebkendő, amit azért tett bele valamikor Vadász Józsi, hogy a csákó tartsa a formáját, megvédte a fejét.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Kicsiny falum

Rovatok: 
Vers

Katalinnak csendes éjén
Csillagfényes volt az ég
Mikor léptem határhoz ért,
Értve, itt a faluvég.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 9.

Rovatok: 
Irodalom

A ravasz  Jelassics nagyon jól tudta, hogy a magyar seregek táputánpótlása sem megbízható, ezért biztos volt benne, hogy lépre csalja Klapka hadait.  Persze, az előre látó hadvezérek nem dőlnek be minden kósza hírnek, és legalább megerősített fürkésző csapatot küldenek, hogy meggyőződjenek a valódiságáról.

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 8.

Rovatok: 
Irodalom

A Horvát bán mindég szeretett mindenható nagyurat játszani. Mikor a két fiatalt meglátta, lekezelő, hangnemben, németül szólt hozzájuk, de ezzel csak annyit ért el, hogy Erzsike artikulálatlan hangon visongani kezdett.  

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Miért

Rovatok: 
Vers

Miért keresek ott
 Ahol rég nincsen semmi
Miért vágyom oda
 Ahol nem vár már senki
Nem tudom

Vajda Laci
Vajda Laci képe

Jézuskiáltó

Rovatok: 
Vers

Jézuskiáltó kiált feléd
Itt jártál te is valaha rég
Virágzó május volt, nyílott a rét
A szellő is csodás mesét mesélt

Oldalak