Ragyog rám a felkelő napsugár.
A réten két dolmányos varjú
Peckesen jár.
Feketerigó, pacsirta magot talál.
Akácfán vadgalambok turbékolnak,
Vajon mit üzennek a mának?
Emberek ,vigyázzatok ránk,
Velünk együtt egész a világ.
Kinézek az ablakon,
Egy cica sétál az úton.
Hiába ugatja meg őt Artúr kutyám,
Ő biztonságban van ám!
S táncol Artúr, pacsit adja,
Mily kedves, örül, hűségét mutatja.
Vigyáz ő a házra, kertre,
Mindenre kiterjed a figyelme.
Köszönjük kis kutyánk a szeretetet,
Az egy életen át tartó hűséget.
Örömében táncát lejti
Kis gazdit is szeretve.
Pacsit ad, s megfogadja,
Ő a gazdit el nem hagyja.
Mosonmagyaróvár, 2021. november 4.
Viktória unokám és Artúr kutyánk a verset ihlető eredeti képen.
Bár velem lennétek, én lennék a legboldogabb! Mama...Viktória elköltözött, Artúr kutyánkat ellopták.
TM
