Réveteg volt tekinteted,
mikor lelkem beléd veszett,
múltunknak egy darabkája
talán így visszakergetett.

Így találtam nyugvást benned,
mikor rajzol az éj álomképet,
fantasztikus utat jártam - de
még nem találtam ilyen szépet.

Mikor tested hozzám símúlt,
ajkaink ekkor így találkoztak,
ébredésem csoda gyönyörű volt,
éreztem ízét forró csókodnak.

Hát így a fény körútján kaptam
egy pontját vissza a múltnak,
de nem tudtam folytatását
az előttem tornyosuló sorsnak.

Könnyet már ne ejtsél,
fájna az nagyon nekem,
hisz könny nélkül is
nehéz lett a megélt életem.