Péter-Pálkor elkezdték learatni jó apámék a búzát, izzadtak ők amig mindet lekaszálták! Bezsákolva vitték aztán jussukat a malomba, finom lisztet rakot a molnár a zsákokba! Új kenyér ünnepére í Édesanyám a kenyeret már hajnalba bedagasztotta, szívét, lelkét, s a könnyeit beleadta! A kenyeret a kemencébe ropogósra sütötték, csodaszép volt mikor onét kivették! Édesanyám két kezébe fogta, s a nagykéssel ketesztet rajzolt rája, ahogy öreg szülétől látta! Mindenkinek jutott az új kenyérből, melynek íze olyan volt mintha jött volna a mennyből! Oly finom volt, oly ízletes, azóta is emlegetem milyen ízes! Oly régen történt már, szívem mindig haza jár! Nincs màr kis ház, sivár lett a kert, amit adott a természet, lassan mindent vissza vett! Lehajtott fővel emlékezem drága jó anyám kezére, mennyi mindent megtett családja kedvére!

2026.08.20.