Az én hazám szép Magyarország,
itt legkékebb az ég és a búzavirág,
itt van legédesebb íze a méznek,
erdeinkben manók, és tündérek élnek.

Az altatódalt nekem itt dúdolták,
Csodaszarvas meséjét fülembe súgták,
tisztelni tanítottak az öregeket,
méltón megtartani az ünnepeket.

Az apáim földjét itt taposták,
harcoltak érte a hű katonák,
zászlóink büszkén lobogtak a szélben,
itt az ősök sose csúsztak térden.

Kicsi ország, csak szeretni lehet,
minden völgyet, vizet és hegyet,
szülőföldem bármerre járok,
hozzád mindig visszatalálok.

Visszahúz szívem az újabb mesékért,
a gyermekori sok szép emlékért,
virágot tenni egy kedves sírra,
méltón emlékezni a múltra.

Amíg a múltunkra emlékezünk,
addig nem feledhetünk,
amíg zengnek az ősi dalok,
büszke vagyok, hogy Magyar vagyok!