Talán az ég előre tudta,
Azért készült égi háborúra.
Talán az Isten is így akarta,
Küldött jeget, követ, ágakat zúzta.
De a Szűzanya dühét vétózta,
Kitárt karral állt elé,
A bűnt megbocsátotta, mert emberé,
S adott egy másik helyet.
Így Isten temploma végre megépülhetett,
Mert épül Isten temploma.
Téglákat rakják szorgos kezek,
Ti minden szóra, égi háborúra figyeljetek!
Mert szeretet építi a falat,
Lett végre egy akarat.
Minden tégla egy ígéret,
Istenünk temploma hittel felépülhet.
Isten házában lakjon a szeretet,
Napsugár ragyogja be falait,
Jöjjön el egy új égi jel,
Nem engedjük összefogva,
Hogy Isten háza ne épüljön fel.
S lesznek rajta majd nagy ablakok,
Hol betódul az égi fény,
Megmutatja az embereknek,
Mindig van egy új remény.
Igaz, jót akaró szívemnek egy fájdalom,
A fényt e templomba nem én hozhatom.
De égi jelként a fény föntről jön el,
Elárasztja a templomot szeretetével.
Szívből köszöntöm az építész tervezőt,
Minden munkálkodó résztvevőt.
Köszöntöm a kőművest, az ácsot,
Ki szívvel építi a hívőknek a templomot.
A jó Isten is föntről megköszöni,
Hogy házat, templomot építenek neki.
A hitünk vezérel bennünket,
Hittel és szeretettel gondolva az utókor fiára,
Hogy legyen nekik templomuk,
Mert szeretettel, harangszóval
Istenünk odavárja.
Mosonmagyaróvár, 2013. október 12.
(Újrónafőn templom épül, eredeti elektromos terveket én terveztem, tervezői díj nélkül)
(Már megépült 2014. decemberében)
TM