Éj leánya örömöt sző
sötét éjszakában.
Ezüstös fényruhát ötvöz
csillagos uszállyal.

Álmomban én is repülök
fénye vonzásában.
Visz magával, erdőn ülök
fenyők illatában.

Az egyik csillag megszólal,
itt vagyok leányom.
Ifjú arccal mosolyogva
édesapám látom.

Megszólal a hegedűje,
lelkem húrja táncol.
Rám ragyog a szeme tükre,
de jó újra látnom.

A boldogság könnye csöppen,
s elillan az álom.
Az ébredés csendje zörren,
hajnalpír szobámon.

2021. szeptember 4.

TM