Pisti félve lépett be a korcsmába. Még nem is olyan régen hosszabb időt töltöt itt a barátokkal iszogatva, mint otthon. Csak a záróra vitte ezeket a jómadarakat ki a szabad levegőre annyira lerészegedve, hogy az árokban aludták ki mámorukat. Annak idején (még egy év sem telt el azóta) Hurnyák Pisti volt ennek a csoportnak a legfiatalabb tagja, mégis az  „előljárója“. Mármint olyan előljárója, aki a legtöbbett ivott közülük, és a legjobban lerészegedett. Rendszeresen az édesapja támogatta haza, hogy ne az árokban aludja ki alkoholgőzös bódult álmát. Félt ettől a közegtől, de érezte, hogy mint a mágnes vonza magához, pedig nem akart újra arra a szintre süllyedni.

A három barát már előre örült, és zajosan foglalt helyet a legközelebbi üres asztalnál, még Pisti a pulthoz ment megrendelni az első kört. Ha Feri bácsi, az öreg korcsmáros szolgálta volna ki, még maga kínálta volna pálinkával, hiszen Pistiben a legjobb kuncsaftot vesztette el. De most a lánya, Piroska csapolta a sört, és mikor a díszes társaság helyet foglalt, rosszalóan rájuk szólt:

-Még nem volt nektek elég, hiszen reggeltől csak isztok. Miért akarjátok újra Pistit is lezülleszteni?!

De azoknak hiába beszélt. Reggeltől ittak már annyi alkoholt, hogy az beszéljen belőlük, ezért egymást túlkiabálva hőzöngtek.

-Neked mi közöd hozzá, hiszen nem a te pénzed.

Pisti kicsit megszeppenve állt a pult mellett, de a barátai elött nem akart gyávának látszani.

-Mindenkinek egy fél meg egy sör!

Rendelkezet, és mikor Piroska vádlón a szemébe akart nézni, inkább a pulton kiömlött sörtócsát bámulta.  Piroska csak rosszalóan megcsóválta a fejét, és csapolni kezdte a megrendelt italokat. Közben Pisti is a barátai mellé telepedett az asztalhoz. Nem akart berúgni, de úgy gondolta, egy pohár nem árthat meg, és a kis jövevény tiszteletére csak joga van egy pohár itókát az ifjú apának is meginni. Igaz, hogy tisztán a fülében csengtek a kezelőorvosa szavai, mikor az elvonókúráról engedte haza:

-Úgy vigyázzon, hogy soha többé a pohárhoz ne nyúljon. Ha ujra megkóstolja, nem fog tudni ellenálni, és pár hónap múlva ujra itt találkozunk. Másodszor leszokni még gyötrelmesebb lesz.

Szívével érezte, hogy inkább az asztal alá kellene önteni az italt, de már a büszkesége sem engedte, hogy ezt megtegye. Persze, a barátai nem várták Piti biztatását, és már régen megitták a kihozot alkoholt, várva hogy Pisti megrendeli a következő kört.

Pisti is éppen emelte volna poharát, mikor beszaladt a korcsmába a szomszédban lakó kamaszlány, a Zsuzsika.

-Pisti, gyorsan gyere haza. Édesapád vár, hogy menjetek a kórházba. Most telefonált anyukád a szövetkezet irodájába, hogy megszületet a kisfiad.

Ez mentette meg Pistit, mint egy égi jel. Felált az asztaltól, és rohant kifele a korcsmából. Hiába kiabáltak utána a barátai, ő meg sem állt hazáig,ahol átöltözöt, és elutaztak  Veronkához, meg a kis jövevényhez, akit már közben el is neveztek Pistikének. Persze, ebbe biztosan beleszól majd Veronka, és a két nagymama is.

Folyt.köv.