Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Így ősz felé

futoinda
futoinda képe

Idő-viselt ráncok gyűrűznek
homlokod árkos peremén.
Így, ősz felé indít a remény
—mint a fák, mint a gólyák—
innen oda, onnan ide:
űz a nyugtalanság korbácsa.
Játszadozik veled a változás
kint is, bent is: messzeség, üzenő
azúrkék, a túl onnan, s a közel innen
serkent viharos vallomásra.
Évszakonként fordul a kép.
Hajnalok hűvösében domb hátára
teríti színpalettás szőttesét 
az ősz. Hajlong előtte az élet s a 
néző szemnek jeleket küld a múlás.
—Beszivárog házunk kapuján az emlék;
apám hangját visszhangozza a vele
vénült, foghíjasodó lugas szája:
a kerten át, otelló illatát terelik az esték.
Anyám hangja csínytevő
gyermekkort vesszőz s cipeli
magával a konyha gondjai közé.
Forog a nap, vele életidő pereg.
A hegy árnyéka, ajtónkban megáll,
oldala napot még nem látott soha
—idáig és nem tovább! - dirigál
néki a domb s az alkonyat.
Az emlékezés préselt lapjai közt
mennyi kép, változás tölti ki a lapokat:
rajta, visszafelé keressük magunkat.
Alattomos kéz tépi arcunk bársonyát,
útra készít.., készülsz, indulsz
így, amikor leveleket tép az ősz a fákról.
Ős-időben, hunyorgó csillagokat
nézel és gyűjtöd magadban a titkokat,
kint is, bent is, így, ősz elején,
készülsz innen oda, onnan ide:
űz a nyugtalanság korbácsa.
Vérbe-sűrűsödött hazát simogat
benned az ősz színes varázsa.

Rovatok: 
Vers