.

A jobb évtizedek mögöttem sorjáznak
a véleményem nem kell szép Hazámnak
minap felhív egy közvélemény kutató
de a szavam már neki nem mérvadó
megtudta hol lakom és hány éves vagyok
majd elnézést kért aztán elhallgatott
én  elmerengtem némán könnyezve  szótlan
kedves hazám marginalizálódtam
pedig előtte is ott a bakancslista
a logikám szemem nekem még tiszta
a jövő nem a vének nosztalgiája
az eszem erőm a próbát kiállja  
csak a voksomra van négyévente szükség
közte kenyerem a szürke szűkösség
a sor végére sodródtam észrevétlen
a helyzetem a korom csak a vétkem
a sorsomról döntenek ifjonc taknyosok
 öregen vénen is én én maradok
és ne mondjon véleményt senki helyettem
igaz már rég de magyarnak születtem
amit kiforr olykor abroncsos homlokom
kincsem titkom őrzi magas hét torony
üres kis tarisznyám immár ki is lyukadt
ne kérdezd meg Hazám okos fiadat.

Fonyód, 2017. ápr. 21.