Múlnak a hónapok, az évek,
de a testem nem felejt téged,
téged hív, téged szeret.
Lehet reggel, dél,
est vagy éjjel,
minden porcikám téged hív kéjjel.
Téged óhajt, téged vár,
nem múlhat el a perc nélküled már.
Eggyé váltunk egy éjjelen,
neked adtam mindenem.
Azóta nincs nyugtom,
ha rád gondolok, vérem forr,
testem utánad kiált,
téged követel, téged vár.
Érezlek édes, hív a vágy,
téged vár a vetett ágy.
Könnyem folyik keblemen,
mit úgy szeretsz,
nálam felmelegedsz,
édes ízű éden kitárva már, csókom
mézédes íze a számban téged vár.
Várlak az idő végezetéig!
Szeretlek szívem utolsó dobbanásáig!

2024. január 19.