Az idő ostora

Felsebzi lelkem az idő ostora,
futok előle hasztalan és sután,
mint ki tudatlan, dőre és ostoba,
zörgetek a végtelen zárt kapuján.

Miért is

Verselni, írni áldás, egyben átok,
mágia, öngyilkos, kitárulkozás,
de szólni én csak így tudok Hozzátok,
mert ez adatott nékem és semmi más.

Éned rebbenése

Keresd éned rebbenésének okát,
ébreszd fel a szunnyadó hőst magadban,
társaid a rétek, nádasok, a fák,
szólíts meg őket szelíden, szép halkan.

Nem tarthat fogva

Nem tarthat fogva szeszély és szerencse,
a Hold szitál nekem megszűrt ezüstöt,
csillagok fénye ragyog a szemembe,
rám aranylanak a hajnali ködök.

Te vagy a megoldás

Ne a világot győzd le, de önmagad,
ha az akaratod gyenge és kevés,
ne maradjon benned rozsda és salak,
Te légy a Megoldás, a Gondviselés.

2014. aug. 6.