Apával az utcára mi is kivonultunk,
ruszkik haza, hát mi ezt kiabáltunk,
igen voltak tüntetések, égtek a máglyák,
az akkori tanácsházán betört üvegtáblák.

Bíróság épületében volt a pártbizottság,
ajtajai zárva, bent a reszkető némaság,
újabb tüntetés, dörömböltek az ajtaján,
repülőgép zúgás, fentről a reflektorozás.

Majd szétoszlott tömeg, nem lett vérfürdő,
de lett lovakkal ledöntött szovjet emlékmű,
iskolásként azt is láttam, volt tanáraimat,
akik rendőri felügyelettel véres fejel,
rakták vissza az emlékműi romokat.

Akkor láttam egész közel szovjet tankokat,
kettő jött felszabadítani, a barcsi elvtársakat,
az elsőn Ceceli elvtárs pózolt oly boldogan,
ez volt vázlatosan az emlékem ötvenhatban.

Írta-Varga István-Barcs 2018.10. 22.