Ha meglátlak, mint visszatérő bűnös,
koldusod vagyok.Harcos életemben
az alázatosság, megalázott. Lennék rabló
kis cinkosa, vagy tüzes Jeruzsálem,
hol szétdobálták az ezüstpénzen vett
kereszteket. Sok lett a fájdalom, s a vétek.

S a szenvedés fenyegetése félelmet
dalol, sárga csekkeket. Ott táncol
befizetetlenül a nyugdíjszelvénnyel
a zsebekben, mely lekicsinyel.
.
Mégis, várom a Karácsonyt én is.
Gyerekkorom jutott eszembe.
Már novembertől gyűjtöttem a kifli pénzt,
szeretteim ajándékaira.
Mert a tartalma, ha csekély is volt,
De a kapott adott szeretete
óriássá nőtt. A karácsonyfa gyertya fénye,
világítsa be a múlt keservét, s melegével
a kézfogás ölelje át a családi békét.