Tegnap lett volna 34 éves.

Szerettük, féltettük, óvtuk és mégis elment...oda ahonnan még nem jött vissza senki. Mi reménykedünk és bízunk a viszontlátásban. Hisszük, hogy egyszer találkozunk a túlparton, ahol nincs bánat, nincs szenvedés és ahol mindig kék az ég, ahol mindig csak fény van és soha nincs sötét. Már négy éve, hogy járja a mennyország útjait, de visszatér álmainkba és újra látjuk kedves mosolyát.
Megcirógatja arcunkat a mezőn a szellő, amit Ő küldött le hozzánk.
Könnyeinkre hullanak az esőcseppek az égből...Ő üzeni nekünk nap mint nap, hogy örökké velünk marad. Hiányzik és mi is hiányzunk neki.
Drága Krisztike! Születésnapodon érted égnek a gyertyák. Légy boldog odafenn. Szeretettel gondolunk Rád és emléked megőrizzük a szívünkben.