Ha jő az éj, a sötét éj,
az égen egy csillag fénye se ég,
s a hold, a huncut öreg hold,
hát ő is elbújt valahol.
Felhő borítja az eget,
esik az őszi eső csendesen,
az esőcseppek gyöngyökként
gurulnak le az ereszen.
Jöjj, kedvesem,
ölelj át kedvesen,
nem kell más nekem,
csak itt legyél velem.
Ha itt az éj,
bújj hozzám, ne félj,
ha a vágy zenél,
hát légy enyém.
Cuppan az esővíz, amint földet ér,
egy jó nagy tócsa közepén,
halk nesz az éjszakában,
nem hallja más, csak egy kis béka,
ki örömtáncát ropja,
szerelmes párját kápráztatja.
Szíved a szívemen megpihent,
boldogságunkat a hajnal ébreszti majd fel.
Karodban ébredni csodálatos szép,
boldogságunknak nincs vége még.
Szeretni a legszebb, mit az ember megél,
nincs szebb ennél,
hát éld át,
amit a sors ád.
Oly csodás az éj,
az ember mindig szépet remél,
maradjon itt velünk örökké
ez a gyönyörű szenvedély,
amit a szívünk átél,
ami örökre miénk!

2023. szeptember 24.