Adrián.

Anyuval sétálunk a tengerparton,
Kékben úszik most az én világom.
Az égbolt,az Adria és a ruhánk.
De köztük is legszebb az anyukám.

Oly fodros a tenger fehér habja,
Csipkéje ráfut a puha homokra.
Ringatózik hol előre,hol hátra,
Hallatszik a zúgó morajlása.

Hirtelen visszalépek,megijedtem.
Anyu nevet,ne félj kicsi szentem.
Engedd,hogy nyaldossa meg jól a bokád
Érintsd meg,hiszen a víz jó barát.

Szereted majd,,ha úszni megtanultál
Mert örökké éltet és táplál.
A földön szükséges az életekhez,
Leguggolok,megmosom a kezem.

Az én anyukám nemcsak szép,okos is,
Vizet iszunk mindennap többször is.
Lubickolok este a fürdőkádban
Fürdőhab buborék illatában.

A kutyusomat otthon én itatom
Virágokat anyuval locsolom.
Ruháinkat géppel mossuk esténként
Bárányfelhők leesnek esőként.

Bíró Antalné.2017.10.03.