(Nándorfehérvár, 1456. július 20.)
Halljátok a harangokat?!
Zúgnak, búgnak, giling-galang.
Emlékeztek-e még szívetekben
A hősökre, a rendíthetetlenekre?
Érzitek azt a hatalmas erőt,
Amely elkísérte a csatába menőt?
Tudjátok-e mit érzett szívében?
A hazaszeretet volt bevésve örökre.
Hazaszeretetet ti is érezzetek!
A harangok szólnak majd tiértetek,
Nem csak a hősök emlékére,
A Nándorfehérvári győzelemre.
Ők nem hagyták a hazát magára.
Kitűzték a magyar zászlót a vár fokára.
Mi lenne most, ha futottak volna,
A hazát a karvalyoknak hátra hagyva?
Szól a harang, giling-galang,
Búsan szól öblös hangja,
Emlékeztet a hősi diadalra,
Magyar a hazáját veszni nem hagyta!
Nem tudom eljut-e zúgás,
E bús nagy déli harangozás,
Halljátok-e a harangok hangját a nagyvilágban?
Hol a pénz juttat benneteket rabigába.
Szólnak a harangok, giling-galang!
Figyelmeztet öblös nagy hangja,
Emlékeztet nemzet hős fiaira,
Hunyadi Jánosra, ki életét adta.
Zászlóért hősi halált halt Dugonics Tituszra.
Megszólalnak a harangok szerte a nagy világban,
Álljatok meg, gondoljatok a nemzetre, hazára!
Magyar hősökre emlékeznek zúgvást,
Mert ti a nagy világban keresitek a boldogulást.
Az itthon maradottakat is elveszítitek.
Szólnak a harangok, jól figyeljetek!
Ne hagyjátok magára a nemzetet!
Hiába zúgtak, harangoztak, zokogtak értetek… is!
Mosonmagyaróvár, 2014. július 20.
TM