Rám igazán nem lehet mondani, hogy nem vagyok tolaráns... Meg van a véleményem a zsidókról, cigányokról, de nem szokásom általánosítani, ok nélkül szidalmazni. Vagyis nem volt szokásom eddig.

Jókat mosolyogtam, amikor nagyobbik csemetém a napi "tapasztalt élményeiről számolgatott be" a korábbi iskolájából, ahol tanított (Uram bocsá,' éppen történelmet). Az egy szakmunkásképző volt, ahol a tanulók 80 %-a nem a naptól barnult le.

Meg is írtam korábban  ezek közül az "élmények" közül néhányat ( a teljesség igénye nélkül) .  Idézzük csak fel, mielőtt mostani csillapíthatatlan háborgásomat közzé teszem, annak tudatában, hogy most aztán a Nagy Manitú sem mossa le rólam, hogy fajgyűlölő, rasszista vagyok!

Igaz történetek egy szakmunkásképző iskolából...

 Anita tanárnő egyike azon pedagógusoknak, akit  a legkezelhetetlenebb diákok is bizalmukba fogadnak. Mérhetetlen nyugalma, angolos humorérzéke legtöbb esetben átsegíti a kapcsolattartási nehézségeken. Ebből adódóan aztán minden napra jut némi humor. Lássunk ezekből egy kis csokorra valót.

     A két tizedikes diáklányt - (érthetőség kedvéért  15-16 évesek)  Magyarország egyik kisvárosának szakmunkásképző iskolájában, - reggel, a második óra elején "kissé" illuminált állapotban találta az ügyeletes tanár. Kezükben kétliteres kólás flakon, benne némileg higított állapotban jó féle pálinka. A tanár mindjárt el is kobozta tartalmával együtt, majd a két dülöngélő leányzót az igazgatói szobába invitálta némi eszmecserére, ahol is tudtukra adták, hogy tanulmányi pályafutásuknak sajnálattal ezennel vége szakadt. E tényről értesítendő másnapra behívatták a becses szülőket.
     Orsósné Lakatos Jusztina másnap meg is jelent az oktatási intézményben, ahol egykedvűen vette tudomásul gyermeke, Orsós Izaura Dzsenifer  iskolából történő eltávolításának tényét, ám távozása előtt követelni kezdte az igazgatótól a lefoglalt bűnjelet, a pálinkás-kólás flakont, tartalmával együtt. Orsósné felháborodottan közölte, hogy az iskola igazgatójának az italos flakont nincs joga elkobozni, ezért haladéktalanul szolgáltassák vissza részükre, mivel azt csekélyke jövedelmükből, a családi pótlékból vásárolták.

***

     Az osztályterembe belépve a hetesek jelentésével kezdődik a tanítás. Így történt ez a történelem óra elején is, amikor a hetes imigyen kezdte jelentését:
- Anita tanárnőnek jelentem, a tizenegy cé osztály a tanárnővel   b á r m e l y   órára készen áll.
     A tanárnő mosolyogva hallgatta a jelentést, miszerint ama kevesek közé tartozik, aki   b á r m e l y   tantárgyat taníthat, azt kivételesen tőle elfogadják, majd rátért a tananyagra - Mária Teréziáról - , amiről immár hatodik órája tanultak. Meg is kérdezte nyomban, ki az a zseni az osztályból, aki  ennyi erőfeszítése után esetleg emlékezni merészel, ki is volt e híres személyiség. 
Balog Rodolfo csillogó szemekkel, arcán a tudás hatalmas büszkeségével azonnal jelentkezett is:
- Há’ ű vót Jézus annya!
- Ne mán, te hülye! – szólalt meg  mögötte Orsós Ramon  Gazsi – nem Jézus annya vót, hanem a felesége!

***

A tanárnőt nem lehet ám  csak úgy kizökkenteni végtelen nyugalmából, és abból az eltökélt szándékából, hogy valamilyen úton-módon talán felkeltheti diákjai történelem iránti  érdeklődését. Úgy gondolta,  a városka főterén tartandó, október 23-i ünnepségen az osztállyal együtt részt vesznek.  Visszatérve a rendezvényről, feltette a nagy kérdést tudásvágytól égő szemű diákjainak:
- Ki tudja megmondani, mit ünnepeltünk ezen a napon?
- Há’ Petőfit, meg a forradalmat – hangzott a válasz.

     Anita tanárnőt kemény fából faragták. Talán óra végeztével azzal a jóleső érzéssel hagyhatja el az osztálytermet, hogy néhány hónapos munkáját, melyet legjobb tudása szerint igyekezett minden létező érdekességgel színesíteni,  fény koronázza, ezért újabb kérdéssel próbálkozott.
- Ki tudja legalább azt megmondani, kik voltak az aradi tizenhármak?
- Ki?Ki? Hát ki nem szarja le! Beszéjjünk inkább a szexről! Én nagyon komálom a tanárnőt, teccik nekem nagyon, mer jó segge van, csak az a baj, hogy mégse kéne nekem, mer a feje az túl üres – szólalt meg némi töprengés után Kolompár  Leonardo . 

   Anita tanárnő szemében némi megtört fény jelent meg, s pár pillanatra felsejlett benne a gondolat, hogy nincs miért törnie magát, hiszen a koromból úgysem tud havat varázsolni, de utolsó próbálkozásként gondolta, összeállít egy röpke dolgozatot a lehető legkönnyebb kérdésekből. Ezáltal  felmérheti, akad-e egyáltalán valaki az osztályból, akiért érdemes törnie magát. Óra végeztével összeszedte a cédulákat, s mivel a következő lyukas órája volt, mindjárt el is kezdte  azokat kijavítgatni. Az egy-két szavas válaszok alapján, melyek többnyire ugyanazokból álltak, - nyilván egymáséról másolták le - eljutott hamar Kanalas Amanda dolgozatához, melyen ennyi állt: „nemvótam it  szori. Nem készűttem nokoment.”
Anita tanárnő egy pillanatra elgondolkozott, majd ráírta a dolgozatra:    „Egyes. Sorry. No comment…”

     A tízórai szünetben a tanárnő az iskola udvarán sétálgatott, - gondolta, legalább némi friss levegőt szívhat - amikor odaszaladt hozzá  a 10. d osztályból  tanítványa, Kolompár Dzsenifer és lelkesen mesélni  kezdett:
- Tanárnő! Nem fogok járni iskolába, mer magántanuló leszek!
- Hogy-hogy Dzsenifer? – kérdezte vissza a  tanárnő.
- Hát terhes vagyok, ikreim lesznek!
- Nocsak, voltál már orvosnál is? Megállapították, hogy ikreid lesznek?
- Nem vótam, de vettem tesztet, oszt aszt megcsináttam.
- Akkor honnan tudod, hogy ikreid lesznek?
- Há’ onnét, hogy két csík jelent meg a teszten…

Telt az idő, és Anita tanárnő a szakmunkásképzőből a gimnáziumba került át, így vége lett a rézbőrű-történeteknek, mert az már bizonyos személyeknek professzori szint... Vagyis csak hitte, hogy vége lett...
Nagyobbik kisfia ötödik osztályos lett, felső tagozatos. Az első napon a 11 éves fiúcska az új élményeket ismertetve beszámolt arról, hogy három új osztálytárs is érkezett hozzájuk, de az egyik nem sokáig fog járni velük, mert terhes, szülni fog. Anita kissé kényelmetlenül kezdte érezni magát: Talán elkésett kisfiának a felvilágosításával, és most lenne itt az ideje, hogy elmondja, mit is kell tudni a terhességről, s egyebekről? De aztán megnyugodott, mert az új osztálytárs már benne van a korban, hogy gyereke születhessen. Csak azért jár az ötödikesekkel, mert már kétszer megbukott. Tizenhárom évesen a világon a legtermészetesebb, hogy egy lány szül!

Aztán jön az újabb sztori... Az általános iskolában égbekiáltó botrány van, mert a harmadik (!!!) osztályban egy napbarnított fiúcska késsel jár az iskolába. Csak úgy kapásból összeverte az egyik osztálytársát, hogy kihullottak a gyermek fogai. Egy másik, mozgáskorlátozott kislányt meg véresre vert. Még jó, hogy nem használta a kést.

A szülők mélységes felháborodására a válasz: nem lehet mit tenni, legfeljebb pszichológushoz küldhetik a büdös kölyköt. Az "anyuka" pedig csak annyit válaszolt csemetéje gyalázatos tettére:  - Azért ilyen agressziv a kisfiam, mert elváltunk a férjemtől."

Az ellen sem lehet tenni semmit, hogy a fiú wc-ben a nagyobb kölykök rendszeresen verik a kicsiket. Az ügyeletes tanárnő észlelve egy ilyen esetet (férfi tanár híján) - hogy megvédje a kisgyermeket, bemerészkedett a fiú wc-be, aminek következménye az lett, hogy a verekedő fiú mamája nagypofával feljelentette a tanárnőt, hogy pedofil...

Szóval ez itt ma Magyarország?!  Én nem ilyen országban akarok élni! A szülők retteghetnek, hogy amíg dolgozni vannak, vajon nem késeli-e meg gyermeküket csupa szórakozásból egy agresszív kölyök, akinek még a tojáshéj a fenekén van?! Retteghet a pedagógus, hogy mikormiért jelentik fel, belegázolva a becsületükbe?

S közben elgondolkozhatok:  Néhány év mulva "ezek" a csodálatos képességekkel és tudásanyaggal rendelkező állampolgárok fognak nekünk dirrigálni, parancsolni, mert többen lesznek, mint mi, magyarok?!