Mostanában Rád találni vágyom szüntelen -
Halott világban, jó Anyám, a lelked hol lelem?

Kerestem én az úszó égi vándorok között -
a felhők azt üzenték, lelked messze költözött.

Kerestem én a Nap tüzében nyári délután -
hunyorgó két szememmel néztem azt a fényt bután.

Kerestem volna én a Hold mögött is lelkesen -
mondta, látta sírni drága lelked ott a rejteken.

Kerestem volna csillagok közt langyos éjszakán -
milliárdnyi lámpa közt az űri úr a tél s magány.

S mikor szívem már majdnem megszakadt a súly alatt:
jó Anyám, egész valódban magamban megtaláltalak!