Fénykép előtt ülök és emlékezem,
Újszülött gyermekem átölelem.
Szeme még becsukva, de már mosolyog,
Érzi szíve az enyémmel dobog.
Anyai méhem volt eddig otthona,
Férjemmel figyeltük hallgatózva.
Megéreztük kis szíve dobbanását,
Majd később lábacskái mozgását.
Étkezésemre mindig is figyeltem,
Hiszen azt kapja, amit én eszem.
Neki énekeltem, sokat mozogtam,
Kiírás napján hozta a gólya.
Ezzel új értelmet kapott életem,
Felelősségteljes anya lettem.
Férjem vigyázta, szeretetet adott,
Mindig önfeledt kacagás hangzott.
Beteljesült a leánykori álmom,
Létrejött családi boldogságom.
Együtt és egymásért mindent megtéve.
A síron túl is egymást szeretve.
Írta:Bíró Antalné
2018.02.23.