Mire megszülettem, te már elmentél.
Messze, távol jártál, velem nem lehettél.
Emléked nyomáról beszélnek a fák is,
Levelek suttogják, ágak hajladozzák.
Jó ember voltál, mind ezt mondják rólad,
Hiszek minden szónak, mert a szeretetről szólnak.
A szeretet az örök, bízhatunk benne,
Lelket felüdítő, a háború itt vesztes.
Szeretlek, szeretlek! Mondják sokan, mások,
De nem tudják mit jelent, a szülőtől távol.
A szívünkbe belemar, jöhet rá a gyógyír,
Az édes is keserű, mert nagyon hiányzol.
Debrecen, 2021.03.30. B.Sz.Éva