Boldog vagyok, mert eljöttél...
mert csak velem voltál...
mert elhoztad őt is nekem...
Nemcsak téged láttalak, hallottam az ő hangját is. Linuskának szólított. Meséltem neked, hogy az utolsó ottlétemkor nem szólt hozzám, hiába szerettem volna beszélgetni vele, nem válaszolt. Ilyenkor nem tudom eldönteni: - a mélységes mélyben, vagy a magasságos mennyben keressem.
De, mindig történik valami. Egy asszony jött hozzám és szólított meg. Gyere közösségükbe, szeretettel várunk Marika. Csak otthon jöttem rá, hogy ez volt a válasz. Az élőkkel beszélgessek! Megnyugodtam, mert mégis válaszolt, mégis velem volt.
S lám, most is így van. Megbeszéltük, ma elmegyünk a templomba. Te előbb kimentél a temetőbe Papához.
Tőle jöttél, egyenesen az Isten házába.
Furcsa, érdekes, nagyon régi emlékek keltek életre bennem. Kislány voltam, éppen tinédzser korú, mint te most. Barátnőmmel ültem a templom második padsorában. Korombéli fiúk a karzaton ültek, onnan nézegették a lányokat. Persze időnként mi is fel-fel pillantottunk, ilyenkor tekintetünk találkozott, és szégyenlősen hajtottuk le fejünket..
Éreztem, hogy most is így volt. Te a fiút figyelgetted, én meg látni véltem őt. Őt, akit gyermekként ebben a templomban soha nem láthattam a karzaton ülni. Hát persze, hogy nem, hiszen ő a főváros szülötte. Köszönöm, hogy elhoztad Vicuskám. Neki pedig azt, hogy küldött a karzatra egy olyan fiút, aki ott és akkor, csak a te szépségedet figyelgette. Nos ők ketten másokat nem láttak, csak téged és engem.
Tudom, hogy ezen a napon emléket kaptál - ajándékba - tőlem. Maradandót! Ha már én nem leszek, akkor is emlékezni fogsz a napra, a pillanatra... egykoron az Apukád gyakorolta vallásból... - az Úrvacsora vételére, annak fennkölt érzésére, ami gyakorolt vallásod szerint a gyónás - mi ketten adtunk át elvehetetlen emléket neked. Papa a temetőben, én meg a templomban. Megtapasztaltad milyen az evangélikus hit szerint járulni Isten színe elé.
Szeretlek azért, mert pontosan úgy viselkedtél, mint egykoron én, és az élményt el is mondtad. Otthon azonnal a Netre mentél, kikerested ki az a fiú, ki a családja, stb... Ma így mennek a dolgok!... summáztad.
Szép , örömteljes napunk volt. És tudom, de mondtad is, ezt a napot soha nem fogod elfelejteni.
Ez egy csodálatos ajándék nekem tőled... és... tőlem neked. Tüzes vassal van bevésve szíved a szívembe... szerelmem
Nagypénteken történt...
