Csak egy mosolyt látok,
ha tükörbe nézek,
sikerek, bukások
rám mind visszanéznek
 
örömök, bánatok
feledésbe mennek,
maradnak a ráncok, 
ők visszaköszönnek
 
hatvanegy év terhe
vállamra nehezül,
sok vágyam és tervem 
feledésbe merül
 
néha úgy érzem, tán
még fiatal vagyok,
de ha itt és ott fáj,
már szólni sem tudok.
 
bár a zene, s a tánc
megmaradt még nekem
ettől érzem én úgy,
hogy fiatal lelkem,
 
s ha verseim netán
kedvelőkre lelnek,
a napjaim attól
már boldogan telnek.

2016. július 24.