Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Artúr kutyám féltő ölelése.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Van nekünk egy Artúr kutyánk
Ő az őrzőnk, vigyáz reánk
Kicsit csúnya, nagy a bajusza
Azt mondják rá kotorék fajta
Termete kicsi, szíve hatalmas!
Féltve őrző, aggodalmas!

Történt egyszer a múlt nyáron
Nagy forróság volt a tájon
Testvéröcsém nyaralni hívott magukkal
Boldog voltam, de baj volt a kutyával!
Artúr látta , távozni indulok
Gondolta ő nem enged,hátha bajba jutok!

Kiléptem az ajtón a lépcsőre
Ő elkapta a bokám, s szorosan ölelte!
Másik lépcsőt már ügyesebben vettem!
De szorította bokám, s nem engedte!
Húzott vissza, elmegy a gazdi, féltette!
Minden léptem hősiesen védte!

Így lépkedtem nyolc lépcsőn keresztül
Artúr kutyám védett vitézül!
Elmenjek sehogy nem engedte!
Pacsit is adott, gondolta engem lekenyerezve!
Nyolcadik lépcsőt, így nehezen elérve
Már csak egy lépcső volt a győzelemre!

Laci öcsém, sógornőm nevette:
Nem jutunk ma így messzire!
Mikor Artúr kutyám látta, így nem ment semmire
Elfeküdt a lépcsőn hirtelen előttem
Átestem rajta, majd nyakam törtem!
Laci öcsém karjaiba röpültem!

No ez a repülés nem volt oly madár féle!
Súlyom miatt nem is madár röpte!
Jó, hogy öcsém erősen állt lábán!
Így landoltam, meglökve őt karján.
Artúr kutyám szomorúan bámult
Ez a gazdi elmegy, nem rajta múlt!

Azóta már óvatosabb vagyok!
Artúr kutyával megbeszélem, ha elindulok
De, oly bánatosan tud nézni!
Hogy az embert szinte megigézi!
Ugat, fut , ugrál a kocsi előtt, mellett
Elkísér egy darabig, majd útra enged.

2017.03.16.Mosonmagyaróvár.

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK