Sompolyogva fúj reám
az idő vén szele,
mint öreg fákat, ha néz a Nap,
még vénebb szeme.

Oly csendes, mélabú,
s óvakodva lépked,
arra vágyik ő talán,
ha nem venném észre?

De egyik felem követi,
mint macska az egeret,
másik felem neveti
az őszülő öreget.

S ha néha arra gondolok,
milyen lesz, ha nem leszek?
Jön helyettem valaki,
akit az idő vén szele,
talán... megszeret.

Budapest, 2023.július 15.