Bocsi! Látod anya fáradt
Hova hajtsa fejét, nincs a kicsi vállad
Hányszor tettem válladra a fejem
Tűrted és engedted édesem!

Vártál, csak vártál míg anyád megnyugszik
Nem mozdultál, hisz tudtad, 
hogy anyádnak jól esik!
De most hova tegyem fáradt fejemet?

Már mindent megpróbáltam,
de hasonló váll nem született
Csak a tiéd volt jó Bocsikám!
Mit tettél árva fejemmel

Nincs hová lehajtsam,
nincs hol megpihenjen...

(Barnuska emlékére - 1962.)