Mikor szívedbe megnő
A kilátástalan fájdalom
Mikor úgy érzed nincs irgalom
Mikor nehéz súlyt cipelsz válladon
Mikor minden összeesküdött ellened
Mikor a nincstelenségből van eleged
Mikor százszor is becsapva
Meg akarják ingatni hitedet
S a nyomorúságból van eleged
Akkor kiállsz és elindulsz
Elindulsz magadért,a családért ,a hazáért
Elindulsz az összegyűlt fájdalomért
Megbántott,megalázott barátaidért
Kiforgatott,keserű életedért
Elindulsz az elhazudott,kifosztott múltadért
A megbántalmazott hazádért
Elindulsz,mert elég
Elindulsz,mert szívedben hordod még
A vágyott reménységet a békéért
Elindulsz,hogy elmond elég
Elmond nem adod fel a reményt
És elindulunk együtt kéz a kézben
Tiszta lélekkel,békességben
Elindulunk a béke-láncban
Hogy megmutasd –e romba dőlt világnak
Neked még lelkedben béke van
De már nem bírod soká,elég
Én azt mondom ,ne haraggal, elég

Ha indultok béke legyen veletek
Én lélekben veletek leszek !
Istenünket csak arra kérjétek
Legyen vége –e taposó világnak
Békét adja rátok áldásnak
Békét és becsületét adja vissza hazánknak !
S ne engedjétek el egymás kezét
Hordjátok szívetekben a szeretetet ,a szent békét

2O12.O1.16.