Ha már itthon leszel, akkor fogod megtudni, hogy milyen is az itthonlét.

Magam, már tíz éve megjöttem. Csak nagy sokára sikerült beilleszkedni. Voltak keservek, de ha erről kérdeznél, akárcsak egyet említsek... hát nem tudok.

      A jókat viszont hosszan tudom sorolni. Ebben az évben annyi siker ért, annyi szeretet kaptam az itthoni emberektől, hogy sorolni sem lehet mindent.

      Képzeld! Most, hogy írom e sorokat, kinéztem az ablakon, és látom, hogy gyönyörűen havazik....Készítettem pár fotót, ha tudom csatolom.

      Szóval kedves! amit mi a szülőfalunkban keresünk, nem létezik. Ne is álmodj arról, hogy olyan lesz, mint régen. Nem lesz. De! Gondolj csak bele, ha nem szakadtunk volna el, létrejöhetett volna egy akkora találkozás, mint a miénk? Soha !. A gyermekkorunkat tudtuk ajándékozni egymásnak. És... ebben volt mindenünk! Beszélgetésünkből minden szóra emlékezem. Hallom, mit mondott anyukád, mikor gyerek voltál! Tudod?!, hogy ilyen csúnyát nem szabad csinálni. És az enyém: hogy cemende vagyok. És egy picit sem szégyelltük magunkat. Gyermekkorunk óta senkitől ilyesmit nem hallhattunk.

      A kincset amit adtam neked, őrízd örökre! Én is ezt teszem. Őrzöm a tiédet! Mert ehhez itthon már csak kapni lehet. Hogy miket ? itt sorolom:

      Öt-hat féle süteményt ,kalácsot, diósat-mákosat, Anyukától. Krémes süteményeket Rozika nénitől. Pálinkát a szomszédtól. Finom bort a sógortól. Kocsonyát szilveszterre, hurka, kolbász frissen vágott disznóból, gyerekkori baráttól.

Együtt imádkozást a templomban, és gyónást már csak anyukával.

      Mióta nincsen Papókám, ( ez már a negyedik karácsony ) szeretteimmel vagyok. És a Szilvesztert minden évben fürdőben tartjuk.
      Számolhatatlan, és mérhetetlen SZERETETET ! kapok. Ezek mellett minden vacakság eltörpül. Egyszerre csak nem létezik.

      Érezni fogod majd, hogy többre, egyáltalán nincs már szükségünk. A szeretet kárpótolni fog mindenért, ami elmúlott.
      A net segítségével már a harmadik könyvben jelennek meg írásaim. Részese vagy! Elhagytak emberek, de még többen jöttek. Tudok örülni. Elveszítettem negyvenhárom budapesti évet, az életemet szinte! Cseppet sem hiányzik.

      Mert, itthon csoda történt velem! Olyan boldogságban lett részem, mintha tizenhat éves lennék, amikor életem első nagy szerelme megcsókolt. Utóbbiért Budapestnek, az előzőért szülőföldemnek vagyok hálás.

      Ez fog történni veled is.

Még akkor is lépd meg elhatározásodat, ha torpanásaid vannak, és még lesznek is.

Teljesen biztos, hogy a Víhonyi föld befogad. És ez nagyon is, nem az utolsó szempont.!

      Isten segítsen téged a te utadon... a hazafelé tartó utadon, és,
Ha már itthon leszel!