Vigyázzál nagyon magadra,
ne felejtsd a megbeszélteket,
hogy mire majd újra érkezem,
elmeséled nekem a történteket.

Az út lehet hosszú lesz drágám,
vigyázz magadra kis madárkám,
sok-sok év után először kirepülsz,
kitárul a világ de te már őszülsz.

Nem sejted, hogy mi jár a fejembe,
a bezárt kismadár ki lesz engedve,
ahogy most te utazol oly szabadon,
először hagyod el ölelő védő karom.

Látom boldogan indulsz az útra,
nem lehet mindig zárva a kalitka,
egy kicsit most én is egyedül leszek,
ám ha vissza térsz boldogan ölellek.

Vonatnak is lassan szabadot intenek,
de ott bent a kupéban mind idegenek,
ahogy ismerlek gyorsan találsz szavat,
elmeséled majd gyönyörű ifjúságodat.

Írta-Varga István-Barcs-2018.10. 31.