Anyó vett egy jókora sajtot, amikor a városban járt. Olyan nagy volt, hogy nem tudta megenni egyszerre. Gondolta beteszi a spájzba, ahol hűvös van. Majd szép lassacskán megeszegeti.

    Igen ám, csak baj volt. Éjjel hallotta, hogy a spájz környékén egerek cincogtak. Mindenki nagyon jól tudja, egerek imádják a sajtot. Nincs is jobb az ementáli sajtnál. Némelyikben olyan nagy lyuk van, hogy akár egy egér is elfér benne. Ha az egerek szimatot kapnak, hogy anyó vett egy nagy sajtot, akkor bizony az éj leple alatt felfalják. Talán még a szomszéd egereit is meghívják sajtot lakmározni. Az anyó hosszan törte a fejét, mitévő legyen? Hogyan őrizze meg a sajtját az egerektől? Egész éjjel nem ülhet a sajtja mellett. Az éjjel alvásra való, nem pedig sajtőrzésre. Már egészen beesteledett, amikor eszébe jutott, hogy van neki egy macskája. Mindig a lába körül sündörög, ha megszomjazott finom, friss tejre. Most itt a jó alkalom, hogy viszonozza az öregasszony jóságát. Vigyázhatna a sajtra. Nem is gondolkozott tovább, édes, mázas szavakkal behívta a házba a macskát: 
–  Cicusom! Drágaságom, gyere be a házba! Van számodra egy meglepetés.
A macska mit sem sejtve bement a házba, és mindjárt kereste is a tányérjában a tejet. De az üres volt, még csak egy csöpp tejecske annyi sem volt a tányérban. Furcsán nézett az öregasszonyra, mintha csak azt mondta volna:
–  Hol van a tejem?
–  Ha jó cica leszel, és szorgoskodsz a spájzban, akkor ígérem, reggel kapsz finom tejet. Éjjelre beteszlek, hogy fogd meg vagy kergesd el az egereket, akik meg akarják enni a sajtomat.
A macska elszontyolodott. Nem szokott ő hozzá ilyen éjszakai szolgálathoz. Jobban szeretett a kályha melletti vackában szunyókálni. Micsoda dolog, hogy éjjel sajtot őrizzen! El is akart somfordálni, de anyó elkapta a bundáját, és berakta a spájzba. Jól rázárta az ajtót. Még a kulcsot is ráfordította. Az ablak is be volt csukva. Még azon át sem tudott meglógni a macska. A spájzban iszonyú sötétség volt. Egy árva apró fény sem volt látható. Ráadásul a kövezete hideg és nyirkos. Még egy jót sem lehet rajta szunyókálni. A macska megpróbált valahogyan eligazodni. Hamar felismert, hogy a kicsi helyiség mindkét oldalán fapolcok vannak. Ezen ücsörögni sokkal kényelmesebb, mint a hideg kövön. Gyorsan felugrott a mellette levő polcra. Egy nagyot huppant. Valami puhára ugrott, aminek kellemes illata volt. Vajon, mi lehet ez? – kérdezte magától, és szimatolni kezdett.
– Hiszen ez ennivaló! – örvendezett a macska. – Bizonyára ma ez lesz a vacsorám. Ezért rakott be ide az anyó. Gyorsan felfalom, és hangos nyávogással jelzek, hogy engedjen ki.  
De még mielőtt nekilátott volna a lakmározásnak, a sarokból cincogást hallott. Már régen nem egerészett, ennek ellenére az ősi ösztön villámgyorsan felébredt benne. Ilyet nem lehet elfeledni, még ha finomság is van a közelében. Az egerek is a sajt illatára dugták ki a fejüket az egérlyukból és óvatosan elindultak, hogy megkaparintsák a csemegét, a mennyei eledelt, ami egy egérnek maga a gyönyör. Nem gondolták, hogy éppen azon a polcon, amelyiken a sajt várja őket, egy macska is van. Egymásután mentek, mint akiket megbabonáztak. Különben is itt még sohasem járt macska. Jól tudták ellenségük mindig a kályha melletti vackában hentereg. A macskának csak ki kellett nyitnia a száját és az egerek egymásután belesétáltak, ahonnét nem volt menekvés. A macska úgy gondolta, ha majd elfogynak az egerek, akkor majd eszik a sajtból, mint egy ráadást. De a sok egér úgy elnyomta a bendőjét, hogy muszáj volt neki egy kicsit pihenni. Elnyúlt a polcon, és ahogyan végignyújtózkodott, el is aludt. Fel sem ébredt reggelig. Arra ébredt fel, hogy a zárban megfordult a kulcs, és az ajtóban megjelent az anyó örvendezve. 
–  Látom, jól őrködtél éjjel. Nem is marad el a jutalom. Gyere, mindjárt elkészítem a finom tejedet! 
A macska azt hitte, hogy a tejhez jár egy jókora sajtdarab is. Sajnos csalódnia kellett. A tányérban csak tej volt. A spájz ajtaja becsukódott, és a sajt finom illata is elszállt. Bent maradt a spájzban. Hiába téblábolt az ajtaja előtt, az többé nem nyílt ki a nap folyamán. Meg kellett elégednie a tejjel. Legalább ezt minden nap megkapta, még akkor is, ha nem őrizte a sajtot. Titkon azért remélte, hogy egy nap az anyó sajttal is megjutalmazza. Hiszen a sajt nagyon jó eledel, és nem csak az egerek szeretik, hanem a macskák is. 
         Itt a vége, fuss el véle! Aki nem hiszi, az járjon utána!

(Kép forrása internet ingyenes)