Jöttél így az álmaimba,
omló hajad hullt válladra,
kivillanó szép combjaid,
csókra váró telt ajkaid.

Ámulattal csodáltalak,
karjaimmal átfontalak,
legyél nekem örök múzsám,
az élet nehéz országútján.

Formás karod meleg ölelése,
láncoljon arányos testedre,
drága Múzsám, csókodat fogadom,
verseimben rímmé fokozom.

Bimbódzó rózsa szirmait bontja,
legyél szívemnek választottja,
ne törődj a korral, hisz az változó,
legyél mindig boldog álmodozó.

Hozzám öregszel mint az évek,
ne törődj velük, ha rólunk beszélnek,
nyújtsad nekem szép női kezed,
meglásd, csak örömtől lesz könnyes a szemed.

-írta-Varga István-Barcs-2021.07.17.