Mást nem akarok és nem is kívánok,
csak sétálj velem a csendben mellettem,
hogy virág nyíljon termékeny szívemben,
kerüljenek könnyező árvaságok!
Hadd, hallhassam szavad, halk szívverésed,
mely talán versem ritmusát dobogja,
téged dicsőít most már minden strófa,
tűnjenek a romok, tátongó rések!
Ne hagyj egyedül, ne keress másikat,
hajolj arcomra, mint zöld, rügyező ág,
hazudd, hogy velünk az élet, ifjúság,
hogy ne fázzak kancsal csillagok alatt!
Csak sétálj mellettem, jöjj hozzám közel,
mint végső pillanat simogass engem,
göröngyös utamon végig kell mennem,
kérész életünkre végtelen felel.

2014. május. 19.