Végy egy tojást, s liszttel, tejjel 
keverd nagyon simára, 
ízesítsd meg egy csepp sóval, 
mert a tészta kívánja. 
Öntsél kicsit e masszából 
palacsintasütőbe, 
mit olajjal megkentél a 
kenőtollal előre. 
Jól figyelj, mert a nagy lángon 
gyorsan hevül az arca, 
s megjelenik egy-két halvány 
mosolyfolt itt-ott rajta. 
Csúszkálgat az olaj pályán, 
rázogasd meg előtte, 
majd hirtelen mozdulattal 
dobd fel a levegőbe. 
A csintalan palacsinta 
megfordul és rád kacsint, 
visszahuppan a sütőbe, 
s mindjárt kész a palacsint’. 
Töltsd meg gyorsan túróval meg 
sárgabarack lekvárral, 
ízlésesen felcsavarva 
sorakoztasd egy tálra. 
Csalafinta palacsinta 
a tányéron nem nyugszik, 
eltervezte, hogy a szádba 
ő mielőbb beugrik. 
Kóstold csak meg, csábít téged 
kellemes illatával, 
és hófehér porcukorral 
meghintett álarcával. 
Meglátod, hogy csuda finom, 
egy nem elég belőle, 
valamennyi villámgyorsan 
lecsúszik a bendődbe.