Gyere, bújj hozzám, kedves,
ne szólj egy szót sem,
csak töröld le arcomról
a fájó könnyeket csendesen!
Nem kell, hogy szólj,
hisz érzem én,
mily hevesen forr vérünkben
a szenvedély!
A csend beszél,
halk szava szívünket simítja,
mint a tavaszi szél
a bimbózó rügyek hegyét!
Oly jó hallgatni a csend szavát,
s érezni szíved ütemetes
dobbanását!
Csend és nyugalom,
két karodban az oltalom,
mely féltőn átkarol!
Oly jó veled hallgatni
az éjszaka csendjét,
nem is kell más,
csak hogy örökké velem legyél!

2021. május 6.

TM