A csend, mely szinte észrevétlenűl puhán átölel,
homlokodra csókot lehel,
elvarázsol, s Te lehunyt szemmel átérzed
a csodát,
mit néked ád!
A csoda bennünk rejlik,
csak hagyni kell, s kiteljesedik.
Oly sokan várjuk a csodát,
de ha figyelsz hozzád szól a csend
s előbb vagy utóbb a csodát is megleled.
A csend szava halk, suttogó,
sőt néma, mégis értjük halljuk,
ha rólunk van szó!
Libben a tollpihe,
száll a tavaszi szélben a sok bibe,
s a hajnali csendben párjára lel a gerlice.
Új nemzedék születik a fészkek alján,
s a tavasz boldogságban fürdeti
a hajnali csend szavát.
Drága TAVASZ úgy vártunk már!