Csended vesz körül,
vállamra terített óvó szeretet,
szemembe könnyeket csaló messzi fényed,
egymásba fonódó lélekölelés,

mint mikor itt voltál,
és gyöngédségeddel körülvettél,
és szemembe ragyogást küldtél,
és elakadt a szavad, amikor rám néztél.

Kávémat kavargatva most is rád gondolok,
ahogyan kiskanállal számhoz emelted a kávéhabot,
és mosolygott arcod,
látod, nincs múlt idő,
most is veled vagyok,
mindig veled vagyok.

2025. április 16.